Autó lízing: előnyök, hátrányok, buktatók, feltételek, mire figyeljünk oda?

Az autó lízing ma az egyik leggyakoribb finanszírozási forma új és használt gépjárművek beszerzésére – különösen cégek, de bizonyos esetekben magánszemélyek számára is. Nem klasszikus hitelről van szó: a futamidő alatt a lízingcég marad az autó tulajdonosa, Ön pedig használati jogot szerez rá. Cikkünkben röviden és érthetően bemutatjuk, hogy mi a lízing és milyen típusai vannak, miben különbözik a hiteltől, mekkora önerő szükséges, milyen feltételeknek kell megfelelni, és melyek a legfontosabb buktatók, amik akár több százezer forint pluszköltséget is jelenthetnek.

Mi a lízing?

A lízing egy olyan finanszírozási konstrukció, amelynek keretében a lízingcég megvásárolja az autót, majd azt meghatározott futamidőre használatba adja az ügyfélnek havi díj, azaz lízingdíj ellenében. A futamidő alatt a jármű a lízingcég tulajdonában marad, az ügyfél pedig havi törlesztőrészletet fizet a használatért. A szerződés végén – a választott konstrukciótól függően – lehetőség nyílik az autó tulajdonjogának megszerzésére, de bizonyos esetekben az is előfordulhat, hogy a járművet vissza kell adni a finanszírozónak.

A lízinget leggyakrabban új vagy fiatal használt autók beszerzésére használják, de kifejezetten elterjedt megoldás céges flottabővítésnél is. Vállalkozások számára különösen előnyös lehet adózási szempontból, hiszen bizonyos konstrukciók esetén költségként elszámolható, illetve ÁFA-visszaigénylésre is lehetőséget adhat. A lízing kiválthatja a hagyományos autóhitelt, a szabad felhasználású személyi kölcsönt, sőt akár a készpénzes vásárlást is, ha a vevő nem rendelkezik elegendő önerővel az autó egyösszegű megvételéhez.

Milyen típusai vannak a lízingnek?

Nyílt végű lízing

A futamidő végén maradványértéket határoznak meg, és nem kötelező az autó megvásárlása. Az ügyfél dönthet úgy, hogy a szerződésben rögzített maradványértéken megvásárolja a járművet, de arra is van lehetőség, hogy egy harmadik fél vegye meg az autót, illetve bizonyos esetekben az is megoldás lehet, hogy a jármű visszakerül a lízingcéghez.

Ez a konstrukció elsősorban vállalkozások és cégek számára lehet előnyös, különösen azért, mert bizonyos feltételek mellett ÁFA-visszaigénylésre is lehetőséget ad, valamint rugalmasabb flottakezelést tesz lehetővé. Magánszemélyek számára jellemzően nem elérhető finanszírozási forma.

 

 

Zárt végű lízing

A zárt végű lízing esetén a futamidő végén az autó tulajdonjoga automatikusan az ügyfélre száll, feltéve hogy minden lízingdíjat és kapcsolódó költséget maradéktalanul megfizetett. Ebben a konstrukcióban tehát előre rögzített feltételek mellett válik a jármű az ügyfél tulajdonává, nincs külön döntési lehetőség a szerződés lezárásakor.

Ez a forma elsősorban magánszemélyek számára elérhető, gyakorlatilag számukra ez a legjellemzőbb lízingtípus. Különösen azoknak lehet ideális választás, akik már a szerződés megkötésekor biztosak abban, hogy a futamidő végén meg szeretnék tartani az autót.

A zárt végű lízing működése áll legközelebb a hagyományos autóhitelhez, azzal a különbséggel, hogy a tulajdonjog csak a teljes tartozás rendezése után kerül az ügyfélhez.

Operatív lízing

Az operatív lízing (más néven tartós bérlet) esetében az autó nem kerül az ügyfél tulajdonába, és a futamidő végén a járművet vissza kell adni a lízingcégnek. Ez a konstrukció inkább hosszabb távú bérleti megoldásnak tekinthető, mint klasszikus finanszírozásnak.

Jellemzően fix havi díjjal működik, amely sok esetben nemcsak az autó használatát, hanem bizonyos kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmaz, például szervizelést, karbantartást vagy akár biztosítást. Ugyanakkor a szerződések általában kilométerkorlátozást is meghatároznak, amelynek túllépése esetén pótdíjat kell fizetni.

Az operatív lízing elsősorban cégek számára lehet előnyös, különösen flottakezelés esetén, mivel tervezhető, átlátható havi költségeket biztosít. Emellett azoknak is jó választás lehet, akik 2–4 évente új autóra szeretnének váltani, és nem céljuk a jármű tulajdonjogának megszerzése.

Mi a különbség a lízing és hitel / személyi kölcsön között?

A lízinghez általában önerő szükséges, míg személyi kölcsönnél nem minden esetben kell saját forrást bevonni.

Fontos különbség az is, hogy lízingelt autóra a finanszírozó rendszerint kötelezővé teszi a CASCO biztosítás megkötését, míg hitelből vagy kölcsönből vásárolt autónál ez nem feltétlenül előírás.

A rugalmasság szempontjából a személyi kölcsön általában szabadabb felhasználást tesz lehetővé, hiszen nincs fedezet és a finanszírozó nem tulajdonos, míg a lízing szerződéses keretei szigorúbbak lehetnek. Ugyanakkor cégek számára a lízing adózási előnyöket is biztosíthat, például költségelszámolás vagy – bizonyos konstrukcióknál – ÁFA-visszaigénylés formájában, ami hitel esetén nem jellemző.

Hogy mikor melyik a jobb választás, az az egyéni helyzettől függ. Ha nincs önerő, és gyors, rugalmas megoldásra van szükség, akkor a személyi kölcsön lehet a praktikusabb opció. Ha viszont alacsonyabb havi terhet és strukturált, kifejezetten autófinanszírozásra szabott konstrukciót keres, akkor a lízing lehet kedvezőbb. Cég esetén pedig az adózási szempontok miatt gyakran a lízing bizonyul előnyösebb megoldásnak.

Mik az előnyei a lízingnek?

A lízing egyik legnagyobb előnye, hogy a maradványérték alkalmazása miatt a havi törlesztőrészlet gyakran alacsonyabb, mint egy hasonló összegű hitel esetén. Mivel a futamidő végére egy előre meghatározott érték marad fenn, nem a teljes vételárat kell egyenletesen visszafizetni a futamidő alatt, ami csökkentheti a havi terheket.

Cégek számára további előnyt jelenthet, hogy nyílt végű lízing esetén – bizonyos feltételek mellett – lehetőség van az ÁFA visszaigénylésére, illetve a lízingdíj költségként is elszámolható. A lízing emellett lehetővé teszi, hogy kisebb önerővel is elérhetővé váljon egy újabb vagy magasabb értékű autó, amelyet készpénzből vagy önerő hiányában nehezebb lenne megvásárolni.

A konstrukció előnye továbbá a strukturált, előre tervezhető finanszírozás, amely pontosan meghatározza a havi fizetési kötelezettségeket. Operatív lízing esetén különösen kiszámíthatóvá válnak a költségek, hiszen a fix havi díj sokszor a karbantartást és egyéb szolgáltatásokat is tartalmazza, így a vállalkozások számára jól tervezhető pénzügyi megoldást jelent.

Mi a hátránya a lízingnek?

Az egyik legfontosabb hátránya a lízingnek, hogy a finanszírozó általában kötelezővé teszi a teljes körű CASCO biztosítás megkötését, ami jelentősen növelheti a havi kiadásokat. Emellett önerő is szükséges, amely jellemzően a vételár 20–40%-a, így a konstrukció nem teszi lehetővé az autó teljes egészében saját forrás nélküli finanszírozását.

További hátrány, hogy a futamidő alatt a jármű nem az Ön tulajdona, hanem a lízingcégé, ami bizonyos korlátozásokkal járhat. A szerződés futamidő előtti lezárása gyakran jelentős többletköltséggel járhat, például előtörlesztési díj vagy a fennálló tartozás egyösszegű megfizetése formájában. A lízingszerződések emellett általában szigorúbb feltételeket tartalmaznak, mint egy személyi kölcsön, így különösen fontos az apróbetűs részek alapos átolvasása.

Mekkora önerőre van szükségem az autó lízingnél?

Autó lízing esetén általában a vételár 20–40%-ának megfelelő önerőre van szükség. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozó nem vállalja a teljes vételár kockázatát, hanem elvárja, hogy az ügyfél saját forrással is beszálljon az ügyletbe.

Autó ára	20% önerő	30% önerő	40% önerő
6 000 000 Ft	1 200 000 Ft	1 800 000 Ft	2 400 000 Ft
10 000 000 Ft	2 000 000 Ft	3 000 000 Ft	4 000 000 Ft
15 000 000 Ft	3 000 000 Ft	4 500 000 Ft	6 000 000 Ft

 

Lehet lízingelni autót 0% önerővel?

A gyakorlatban autó lízing esetén ritkán, szinte egyáltalán nem érhető el 0% önerő. A lízingcég ugyanis a finanszírozás teljes időtartama alatt tulajdonos marad, és a kockázat csökkentése érdekében jellemzően elvárja, hogy az ügyfél saját forrással is részt vegyen a vásárlásban. Az önerő biztosítja, hogy a jármű értéke és a fennálló tartozás között megfelelő fedezet maradjon, különösen akkor, ha az autó értéke időközben csökken.

Elméletben előfordulhatnak akciós ajánlatok vagy speciális konstrukciók, de ezek ritkák, és jellemzően szigorú feltételekhez kötöttek. A legtöbb esetben a 20–40%-os önerő az általános piaci gyakorlat.

Ha valaki kifejezetten 0% önerővel szeretne autót vásárolni, akkor inkább a szabad felhasználású személyi kölcsön jöhet szóba. Ennél a konstrukciónál nincs fedezet és nincs kötelező önrész sem, így a teljes vételár finanszírozható hitelből. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a kamat és a teljes visszafizetendő összeg eltérhet a lízingtől.

Ha személyi kölcsönben gondolkodik autóvásárláshoz, érdemes először kalkulálni, hogy mekkora havi törlesztőrészlettel számolhat. Ehhez használhatja online kalkulátorunkat, ahol néhány adat megadásával gyorsan összehasonlíthatja az elérhető ajánlatokat.

Milyen feltételekkel vehetek igénybe autó lízinget?

Jövedelem és hitelképesség

Autó lízing igényléséhez minden esetben szükség van igazolt, rendszeres jövedelemre, amely fedezetet nyújt a havi lízingdíjak megfizetésére. A finanszírozó vizsgálja a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM) is, vagyis azt, hogy a meglévő és az újonnan vállalt törlesztési kötelezettségek aránya nem haladja-e meg a jogszabályban meghatározott mértéket.

Fontos feltétel a pozitív hitelmúlt is: az ügyfél nem szerepelhet aktív negatív státusszal a KHR-ben (Központi Hitelinformációs Rendszer). Emellett általában elvárás a legalább 3–6 hónapos, folyamatos munkaviszony, de egyes finanszírozók ennél hosszabb múltat is kérhetnek.

Vállalkozások esetén a bírálat további szempontok alapján történik. Jellemzően szükség van legalább egy lezárt üzleti évre, stabil és igazolható árbevételre, valamint NAV-igazolásra arról, hogy a cégnek nincs köztartozása. A finanszírozó ezek alapján méri fel, hogy a vállalkozás képes lesz-e a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségek teljesítésére.

Szükséges dokumentumok

Az autó lízing igényléséhez a finanszírozó különböző dokumentumokat kér be, amelyek alapján ellenőrzi az igénylő személyazonosságát, jövedelmi helyzetét és az ügylet részleteit. A pontos lista lízingcégenként eltérhet, de általában az alábbi iratokra kell számítani:

• érvényes személyes okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya),
• jövedelemigazolás,
• bankszámlakivonat (általában az utolsó 3 hónapról),
• az autóra vonatkozó adásvételi szerződés vagy megrendelő.

Amennyiben cég igényli a lízinget, további dokumentumokra is szükség lehet, például cégkivonatra és aláírási címpéldányra, illetve egyes esetekben NAV-igazolásra vagy pénzügyi beszámolóra is.

Mikor érdemes autót lízingelni?

Az autó lízing akkor jó választás, ha nem szeretne egyszerre nagyobb összeget kifizetni a jármű megvásárlásakor, hanem inkább kiszámítható, havi részletekben fizetné meg annak árát. Különösen előnyös lehet új autó vásárlásánál, ahol a kedvezőbb finanszírozási feltételek és az alacsonyabb karbantartási költségek is a lízing mellett szólnak.

Cégek számára a lízing gyakran adózási szempontból is kedvezőbb megoldás lehet, hiszen bizonyos konstrukciók esetén költségként elszámolható, illetve ÁFA-visszaigénylésre is lehetőséget adhat. Emellett azoknak is érdemes megfontolniuk, akik stabilan tervezhető havi kiadást szeretnének, és fontos számukra, hogy a finanszírozás átlátható, előre kalkulálható legyen.

 

Új vagy használt autó esetében éri meg jobban a lízing?	Új autók esetében általában kedvezőbb feltételek érhetők el (alacsonyabb kamat, kisebb önerő). Használt autóknál jellemzően magasabb önerőt és kamatot kérnek a finanszírozók.
Meg kell tartanom az autót a futamidő végén?	Zárt végű lízingnél igen, a futamidő végén a lízingbevevő tulajdonába kerül az autó. Nyílt végű lízingnél nem kötelező megvásárolni. Operatív lízing esetén pedig nincs lehetőség az autó megtartására
Mikor éri meg autót lízingelni magánszemélyként?	Akkor lehet jó megoldás, ha biztosan meg szeretné tartani az autót, rendelkezik önerővel, és alacsonyabb havi törlesztőt szeretne, mint egy személyi kölcsön esetében.
Mikor éri meg autót lízingelni egy cégnek?	Cégeknél előny lehet, ha az ÁFA visszaigényelhető, flottát üzemeltetnek, vagy olyan konstrukciót keresnek, amely költségként elszámolható.
A futamidő szerepe a lízingnél	Rövid futamidőnél magasabb a havi részlet, de kevesebb kamatot kell fizetni. Közepes futamidőnél kiegyensúlyozottabb a havi teher és a teljes visszafizetés. Hosszú futamidő esetén alacsonyabb a havi törlesztő, viszont összességében több kamatot kell fizetni.

 

A lízingszerződés fontos részletei

Egy autó lízingszerződés több olyan elemet tartalmaz, amely hosszú távon jelentősen befolyásolja a teljes visszafizetendő összeget és a havi pénzügyi terheket. Éppen ezért nem elegendő csak a havi részlet nagyságát nézni – érdemes minden költségelemet és feltételt alaposan átvizsgálni.

Havi törlesztőrészletek

A havi törlesztőrészlet nagyságát több tényező határozza meg: az önerő mértéke, a futamidő hossza, a kamatozás típusa és a maradványérték. A konstrukció lehet fix vagy változó kamatozású. Fix kamat esetén a részlet a teljes futamidő alatt változatlan marad, ami kiszámíthatóbbá teszi a pénzügyi tervezést. Változó kamatozás esetén viszont a részlet módosulhat a piaci kamatok változásával.

Érdemes megvizsgálni, hogy a havidíj pontosan mit tartalmaz: csak a finanszírozás költségét, vagy egyéb szolgáltatásokat is (például operatív lízing esetén karbantartást, biztosítást). Fontos az is, hogy a maradványérték miatt a havi részlet lehet alacsonyabb, de a futamidő végén még jelentős összeg maradhat hátra.

THM

A THM, azaz Teljes Hiteldíj Mutató mutatja meg a finanszírozás teljes éves költségét százalékos formában. Nemcsak a kamatot, hanem a kapcsolódó díjakat is tartalmazza, így ez az egyik legfontosabb összehasonlítási alap különböző ajánlatok között.

Arra érdemes figyelni, hogy a THM az adott konstrukcióra és feltételekre vonatkozik. Ha például magasabb önerőt vagy rövidebb futamidőt választ, a mutató is változhat. Mindig az azonos paraméterekkel számolt ajánlatokat érdemes összevetni.

Kezelési költségek és egyéb díjak

A lízingszerződés gyakran tartalmaz egyszeri és rendszeres díjakat is. Ilyen lehet a szerződéskötési díj, az adminisztrációs költség, a folyósítási díj vagy akár a szerződésmódosítás díja. Emellett kötelező CASCO biztosítással is számolni kell, amely külön havi terhet jelent.

Ezek a költségek egyenként nem mindig tűnnek jelentősnek, de összességében számottevően növelhetik a teljes visszafizetendő összeget. Érdemes rákérdezni minden olyan díjra, amely nem szerepel egyértelműen a havi törlesztőrészletben.

Futamidő előtti lezárás következményei

A lízingszerződés idő előtti megszüntetése általában nem költségmentes. A finanszírozó előtörlesztési díjat számíthat fel, és előfordulhat, hogy a fennálló tartozást, illetve zárt végű lízing esetén a maradványértéket egy összegben kell rendezni.

Bizonyos esetekben ez több százezer forintos többletterhet is jelenthet. Ezért különösen fontos már a szerződéskötéskor tisztázni, milyen feltételekkel lehet előtörleszteni vagy lezárni a lízinget, és milyen pénzügyi következményekkel járhat egy idő előtti kilépés a konstrukcióból.

Mikre figyeljek a lízingcég kiválasztása során?

A megfelelő lízingcég kiválasztása legalább olyan fontos döntés, mint maga a finanszírozási forma. Az ajánlatok első ránézésre hasonlónak tűnhetnek, de a részletekben jelentős eltérések lehetnek, amelyek hosszú távon akár több százezer forintos különbséget is eredményezhetnek.

Elsősorban érdemes a THM mértékét összehasonlítani, hiszen ez mutatja meg a finanszírozás teljes éves költségét.

Ugyanilyen lényeges szempont az elvárt önerő nagysága, mert ez befolyásolja, mekkora saját forrást kell az ügyletbe bevonni.

A maradványérték realitása is kulcskérdés: ha túl magas összeg kerül meghatározásra, a futamidő végén kellemetlen meglepetést okozhat, különösen akkor, ha az autó piaci értéke alacsonyabb lesz a szerződésben rögzítettnél.

Fontos a futamidő rugalmassága is, vagyis hogy van-e lehetőség módosításra, előtörlesztésre, illetve milyen feltételekkel lehet a szerződést idő előtt lezárni. Az előtörlesztési feltételek és díjak jelentősen eltérhetnek finanszírozónként, ezért ezeket külön is érdemes átnézni.

Végül nem szabad megfeledkezni az ügyfélszolgálat minőségéről sem. Egy több évre szóló szerződés esetén fontos, hogy a lízingcég gyorsan, átláthatóan és segítőkészen kezelje a kérdéseket, módosítási igényeket vagy esetleges problémákat.

Buktatók és mire figyeljünk oda?

Az egyik leggyakoribb buktató a túl magasra meghatározott maradványérték. Ez ugyan csökkentheti a havi törlesztőrészletet, de a futamidő végén jelentős összeg maradhat hátra. Ha az autó piaci értéke addigra alacsonyabb lesz a szerződésben rögzített értéknél, a különbözet akár több százezer forintos veszteséget is jelenthet.

Számolni kell a kötelező CASCO biztosítással is, amely egy nagyobb értékű autónál havi 20–50 ezer forintos pluszkiadást jelenthet.

Operatív lízing esetén a kilométerkorlátozás túllépése szintén komoly többletköltséget okozhat, hiszen a pótdíj nagy futásteljesítmény mellett akár százezres nagyságrendű is lehet a futamidő végén.

A szerződés idő előtti lezárása gyakran előtörlesztési díjjal és egyösszegű rendezési kötelezettséggel járhat, ami szintén jelentős pluszterhet jelenthet. Emellett az apróbetűs részek – például módosítási díjak, késedelmi kamatok vagy biztosítási feltételek – is kedvezőtlen helyzetbe hozhatják az ügyfelet. A lízing tehát nemcsak a havi törlesztőrészletről szól, hanem a teljes futamidő alatti és végi kötelezettségekről is.

Kell kötnöm CASCO biztosítást a lízingelt autóra?

A legtöbb esetben igen. Lízingelt autóknál a finanszírozó általában előírja a CASCO biztosítás megkötését a futamidő teljes időtartamára, mivel a jármű a tartozás rendezéséig a lízingcég tulajdonában marad.

A CASCO díja az autó értékétől, életkorától, a választott önrésztől, a vezetői múlttól és a biztosítási feltételektől függ. Egy középkategóriás, 8–10 millió forintos autónál a havi díj jellemzően 20–50 ezer forint között alakulhat, de egyedi ajánlattól függően ennél magasabb vagy alacsonyabb is lehet.

Mi történik, ha összetörik vagy ellopják a lízingelt autót?

Ha a lízingelt autó totálkáros lesz vagy ellopják, a helyzet eltér attól, mintha saját tulajdonú járműről lenne szó. Mivel a futamidő alatt az autó a lízingcég tulajdona, a CASCO biztosításból kifizetett kártérítési összeg elsődlegesen a finanszírozót illeti meg.

Totálkár vagy lopás esetén a biztosító megállapítja az autó káridőponti piaci értékét, és ezt az összeget – a szerződés szerint – a lízingcégnek fizeti ki. Ebből rendezik a fennálló tartozást. Ha a biztosítási összeg fedezi a teljes hátralévő tőketartozást és költségeket, akkor az ügyfélnek nincs további fizetési kötelezettsége, legfeljebb az esetleges önrészt kell viselnie.

Probléma akkor merülhet fel, ha a biztosító által megállapított kártérítés alacsonyabb, mint a fennálló tartozás. Ez különösen a futamidő elején fordulhat elő, amikor a tartozás még magas, az autó értéke viszont a gyors értékcsökkenés miatt már csökkent. Ilyenkor a különbözetet az ügyfélnek kell megfizetnie, ami akár több százezer vagy szélsőséges esetben milliós nagyságrendű összeg is lehet.

Éppen ezért sok esetben érdemes megfontolni a GAP biztosítás kötését is, amely kifejezetten az ilyen értékkülönbözet fedezésére szolgál. Összességében tehát egy totálkár vagy lopás nem jelenti automatikusan azt, hogy a lízing „megszűnik teher nélkül”: a pénzügyi következmények attól függnek, hogy a biztosítási kifizetés és a fennálló tartozás hogyan viszonyul egymáshoz.

Kilométerkorlátozás (operatív lízing esetén)

Operatív lízingnél – azaz tartós bérletnél – jellemzően van kilométerkorlátozás. A szerződésben előre rögzítik, hogy évente legfeljebb hány kilométert lehet az autóval megtenni. Ez általában évi 15 000–30 000 kilométer között mozog, de egyedi megállapodás alapján ettől eltérő keret is meghatározható.

Ha a futamidő végén kiderül, hogy a tényleges futásteljesítmény meghaladja a szerződésben rögzített kilométerszámot, a lízingcég pótdíjat számít fel. Ennek mértéke kilométerenként több tíz ezer forint is lehet, így jelentősebb túllépés esetén akár százezres nagyságrendű pluszköltséggel is számolni kell. Ezért operatív lízing választásakor fontos reálisan felmérni a várható éves futásteljesítményt.

A szerződés apróbetűs részei

A lízingszerződés apróbetűs részei gyakran olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek első olvasásra kevésbé hangsúlyosak, mégis jelentősen befolyásolhatják a teljes költséget vagy az ügyfél mozgásterét. Ezeket különösen érdemes alaposan átnézni, mert akár több százezer forintos többletet is eredményezhetnek a futamidő alatt.

Tipikusan ilyen pont az előtörlesztés vagy a futamidő előtti lezárás díja, amely magasabb lehet a vártnál. Ugyancsak fontos a késedelmi kamat mértéke és az, hogy milyen gyorsan válhat a szerződés felmondhatóvá fizetési csúszás esetén. Szerepelhetnek a szerződésben kötelező szervizelési vagy javítási előírások is, például meghatározott márkaszerviz használata, ami növelheti a fenntartási költségeket.

Operatív lízingnél a visszaadáskori állapotfelmérés feltételei is lényegesek: a normál használaton túli kopásért külön díjat számíthatnak fel. Emellett az egyoldalú díjmódosítás lehetősége, bizonyos adminisztrációs vagy szerződésmódosítási díjak, illetve a biztosítás pontos feltételei is olyan elemek, amelyek kedvezőtlen helyzetbe hozhatják az ügyfelet.

Összességében az apróbetűs részek nem pusztán formai elemek: ezek határozzák meg, milyen költségekkel és kockázatokkal jár a konstrukció a gyakorlatban. Érdemes minden olyan pontot tisztázni, amely nem teljesen egyértelmű, még a szerződés aláírása előtt.

Visszavásárlási feltételek (nyílt végű lízing esetén)

Nyílt végű lízingnél a futamidő végén az ügyfél több lehetőség közül választhat, mivel a jármű tulajdonjoga nem száll át automatikusan. A szerződésben előre meghatároznak egy úgynevezett maradványértéket, amely azt az összeget jelenti, amennyiért az autó a futamidő végén megvásárolható.

Az egyik opció, hogy az ügyfél – vagy az általa kijelölt harmadik személy – megvásárolja az autót a szerződésben rögzített maradványértéken. Ez az összeg jellemzően a jármű eredeti vételárának 20–40%-a, de pontos mértéke a konstrukciótól függ. Ha például egy 10 millió forintos autónál 30% maradványértéket határoztak meg, akkor a futamidő végén 3 millió forintért lehet megszerezni a tulajdonjogot.

Másik lehetőség, hogy az autót nem az ügyfél, hanem egy harmadik fél vásárolja meg ezen az áron. Ha ez sem történik meg, a jármű visszakerül a lízingcéghez, amely értékesíti azt. Fontos azonban, hogy ha az autó piaci értéke alacsonyabb a szerződésben rögzített maradványértéknél, akkor a különbözet pénzügyi rendezése az ügyfelet terhelheti.

Nyílt végű lízingnél tehát nem kötelező az autó megvásárlása, de a futamidő végén mindenképpen rendezni kell a maradványérték kérdését. Éppen ezért már a szerződéskötéskor érdemes reálisan felmérni, hogy a meghatározott maradványérték várhatóan összhangban lesz-e az autó jövőbeli piaci értékével.