Vakok, gyengénlátók számára

Kedves Ügyfeleink!

A járványhelyzetre való tekintettel személyes ügyfélszolgálatunk működését ideiglenesen felfüggesztettük. Telefonon keresztül lehetőség van teljeskörű ügyintézésre, forduljon hozzánk bizalommal a +36-1-413-3480 vagy a +36-30-344-0100 telefonszámon!

Kérdése van? Válaszolunk.

Mélytengeri kalandok: ezt kell tudni a búvárbiztosításról

2020.03.13

A búvárkodás nagyon különleges élmény, amely sokak bakancslistáján szerepel: a tengeri élővilág felfedezése és a merülés különös hangulata sokakat egy életre megfog, és ahogy elérkezik a szezon, alig várják, hogy újra hódolhassanak kedvenc hobbijuknak. A búvárkodás azonban veszélyes üzem, így néhány rizikóra érdemes időben felkészülni. Mutatjuk, hogyan!

Fő a felkészültség

Ha szeretnénk kipróbálni a búvárkodást, fontos, hogy minden lehetséges értelemben felkészüljünk a merülésre: a kedvtelésből végzett könnyűbúvárkodás feltétele rendszerint egy rövid tanfolyam és az ezt követő vizsga, melyen megtanítják az eszközök biztonságos használatát, és felkészítenek a várható veszélyekre. A búvárfelszerelés egy viszonylag bonyolult és nehéz „szerkezet”, amellyel fontos, hogy jól bánjunk, így vizsga nélkül, előzetes gyakorlat nélkül soha ne merüljünk!

Melyek a búvárkodás fő rizikói?

A könnyűbúvárkodás jellemzően minden egészséges ember számára gond nélkül végezhető, azonban amennyiben szív-érrendszeri betegségben szenvedünk, volt már tüdőembóliánk, illetve komolyabb fül-orr-gégészeti betegségünk, mindenképp kérjük ki egy orvos véleményét, mielőtt merülnénk – ez egyébként jellemzően feltétele is annak, hogy valaki sikeres vizsgát tegyen. A leggyakoribb búvárbalesetek közé tartozik a különböző tengeri élőlények, például a tengeri sün szúrása, csípése, valamint a tereptárgyak okozta sérülések, karcolások – a cápatámadástól bár sokan tartanak, ennek az esélye minimális, és ha találkozunk is cápával, legvalószínűbb, hogy egy kisebb, veszélytelen példánnyal hoz minket össze a sors. Merüléskor vagy emelkedéskor előfordulhatnak emellett úgynevezett barotraumák, melyek akkor következnek be, ha a különböző légtartó testüregek (például az orrmelléküregek) nem tudják kiegyenlíteni a fokozódó nyomást – ez enyhe esetben fülfájással, átmeneti halláscsökkenéssel, szédüléssel járhat, és ismerős lehet azok számára, akik gyakran repülnek, ugyanis fel- és leszálláskor is tapasztalhatunk ilyesmit.

Mit kell tudni a keszonbetegségről?

Ritka, de a búvárok körében kifejezetten jellemző jelenség a keszonbetegség. Ez a légembólia egy fajtája, amely akkor következik be, ha merülést követően túl gyorsan emelkedünk a felszínre – ekkor a nyomáskülönbség hatására a vérben oldott állapotban jelen lévő nitrogén gázbuborékokká alakul, és ez különböző panaszokhoz, akár halálhoz is vezethet. A keszonbetegség tünetei a búvárkodást követő néhány órában jelentkezhetnek először, azonban számos esetben még ennél is több idő, akár 24 óra is eltelhet az első tünetek megjelenése előtt, ami megnehezíti a pontos diagnózist. A keszonbetegség tünetei többek között a szédülékenység, fáradtság, egyensúlyzavar, de előfordulhat hányinger, hányás, ízületi- és mozgásszervi fájdalom, valamint bőrviszketés és -kiütés is. Nagyon fontos, hogy ha hasonló tüneteket észlelünk magunkon merülést követően, azonnal értesítsük a biztosítónkat, ők ugyanis a megfelelő szakemberhez irányítanak minket, és szükség esetén intézik a hiperbár kezelést. Ehhez egy különleges, úgynevezett hiperbár kamrára van szükség, mely segítségével hatékonyan kezelhetők a keszonbetegség tünetei, és minimálisra csökkenthető a szövődmények kialakulásának esélye. Ha kialakultak a tünetek, jusson eszünkbe, hogy ilyen esetben az újabb merülés nem oldja meg a problémát, sőt, kifejezetten veszélyes újabb nyomásingadozásnak kitenni a szervezetet.

Milyen az ideális búvárbiztosítás?

Ha tengerparti utazásunk során szeretnénk kipróbálni a búvárkodást, utasbiztosítás nélkül semmiképp ne induljunk útnak, azonban az sem mindegy, melyik ajánlatot választjuk. Egy átfogó búvárbiztosítás nemcsak az esetleges balesetekre nyújt fedezetet, hanem a rendkívül költséges búvárfelszerelésre is, például lopás vagy sérülés esetén. A biztosítás megkötése előtt azt is érdemes ellenőrizni, hogy az adott ajánlat pontosan milyen feltételekkel vállalja az amatőr búvárok biztosítását. Nézzük néhány pontban, hogy mire érdemes odafigyelni:

  • Milyen mélységig engedi a biztosítás a merülést? A kedvtelési búvárkodás alsó határa jellemzően 40 méter, kezdők számára azonban leggyakrabban 18 méterig javasolják az ereszkedést.
  • Szükséges-e búvárszövetség által elismert minősítés a merüléshez?
  • Számíthatunk-e kártérítésre a búvárfelszerelés sérülése vagy elvesztése esetén?
  • Téríti-e a biztosítás a helikopteres mentést, és ha igen, milyen összeghatárig? (Nyílt tengeren való merüléskor erre szükség lehet.)
  • Fedezi-e az utasbiztosítás a hiperbár kamrában történő kezelést?

A búvárkodás nagy körültekintést igénylő hobbi, azonban kellő odafigyeléssel és felkészüléssel életre szóló élményben lehet részünk, ha kipróbáljuk – itt az ideje, hogy kipipáljuk a bakancslistánkon!

Hasznosnak tartja ezt a cikket?
Szerző: Netrisk.hu