Vakok, gyengénlátók számára

Mikor nem fizet a kötelező biztosítás?

2022.06.24

Meglehetősen sokat tudunk arról, hogy mire fizet a kötelező biztosítás, ha káreset történik, arról viszont kevesebb szó esik, hogy milyen jellegű események után nem, vagy csak részben kapunk kártérítést. Sajnos ilyen esetből több van, mint hinnénk, ezért érdemes megfontolnunk a CASCO megkötését is, hogy minden oldalról bebiztosítsuk magunkat. Mutatjuk, hogy melyek azok a kellemetlen szituációk, amikor nem számíthatunk a biztosító segítségére.

Mire fizet a kötelező biztosítás a törvény szerint?

Azt, hogy pontosan mire fizet a kötelező biztosítás, törvény határozza meg, amely előírja a biztosító helytállási kötelezettségének terjedelmét: mindent, ami ebbe beleillik, érvényesíthet a károsult. A törvény azt is meghatározza, hogy a kötelező biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára is, tehát a biztosító köteles kivizsgálni a káresetet a felelősség szempontjából, majd ez alapján dönteni a felmerülő kártérítési igényekről. A vizsgálat során kiderül, hogy milyen mértékben felelős a balesetért a károkozó, esetleg a károsult, ekkor pedig felmerülhet a többes károkozás és a kármegosztás esete is.

A károsultnak azt sem szabad szem elől tévesztenie, hogy megfelelően igazolja, hogy ki és milyen kárt okozott. Erre többféle opció is rendelkezésre áll, bemutathatunk videó- vagy képfelvételt, felvonultathatunk tanúkat, vagy a baleseti bejelentő kitöltésével – ezt a MABISZ E-kárbejelentő applikációjában is megtehetjük – a károkozó elismerheti az okozott kárt. Abban az esetben, ha a károkozó nem vállalja a felelősséget, vagy nem ismerjük a károkozót, de rendszámát igen, rendőrségi eljárás keretében van lehetőségünk felkutattatni a felelőst.

Kössön kötelező biztosítást egyszerűen, kalkuláljon, és válassza ki az Önnek legkedvezőbb opciót!

Kármegosztás

Számos olyan esettel is találkozhatunk, amikor nem egyértelmű, hogy melyik fél a felelős a balesetért, sőt, előfordulhat, hogy mindkét sofőr vétett a közlekedési szabályok ellen. Ekkor a biztosító mérlegeli, hogy melyik autós milyen mértékben vétkes, ha pedig ennek tükrében mindketten felelősek, akkor kármegosztást alkalmaznak. Kármegosztás során a balesetet elszenvedők nem kapják meg a teljes kártérítési összeget, csak a vétlenségük arányának megfelelő kártérítésre számíthatnak. Ennek értelmében a nagyobb kárt annak kell viselnie, aki nagyobb mértékben felelős a balesetért. Nézzünk egy példát: ha a károkozó átlépi a sebességhatárt, és belehajt egy másik gépjárműbe, azonban kiderül, hogy a másik fél sem tartotta be maradéktalanul a közlekedési szabályokat, és elkerülhető lett volna a baleset, kármegosztásra kerülhet sor. Tegyük fel, hogy az egyik sofőr 60 százalékban felelős a balesetért, a másik pedig 40 százalékban. Ekkor a 60%-ban felelős fél biztosítója a másik kárának 60%-át fizeti, míg a 40%-ban felelős fél biztosítója a másik autóban keletkezett kár 40 százalékát téríti meg.

Ismeretlen károkozó és a Kártalanítási Számla

Különösen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk akkor, ha ismeretlen károkozóval van dolgunk. Kitűnő iskolapéldája ennek a parkolóban történő koccanás, amelynek esetén gyakran nem derül fény arra, hogy ki volt a baleset okozója, hacsak az illető nem hagy nekünk egy cetlit a szélvédőn, vagy nem rögzítette kamera az esetet. Ekkor kerül a képbe a Kártalanítási Számla, amely a MABISZ által kezelt központi pénzalaphoz tartozik, és azokra az esetekre hozták létre, amikor ismeretlen üzembentartó vagy kötelező biztosítással nem rendelkező üzembentartó a károkozó. Ha a károsult nem rendelkezik a károkozó adataival, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjéhez kell fordulnia, azonban ezzel kapcsolatosan rossz hír, hogy nem minden esetben fizet a Kártalanítási Számla sem.

A MABISZ csak olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult nem igényelheti más biztosítások (társadalom-, vagyon-, vagy felelősségbiztosítás) alapján a kár megtérítését. A kártalanítási kötelezettség nem terjed ki azokra a károkra sem, amelyek a baleset során az útban és annak tartozékát képező közlekedési tárgyakban, elektromos és hírközlési rendszerekben, közművekben, a reklámközvetítő eszközökben és egyéb vagyontárgyakban keletkeznek. Fontos megemlíteni, hogy a kár elszenvedőjének arra is ügyelnie kell, hogy 30 napon belül bejelentse kártérítési igényét, különben a MABISZ nem köteles fizetni.

Üzemeltetés során keletkezett károk

A kötelező biztosításra vonatkozó törvény azt is kimondja, hogy a kárnak üzemeltetés során kell keletkeznie ahhoz, hogy a biztosító kártérítést fizessen. De mi is számít az üzemeltetésre vonatkozó kárnak? Például, ha egy parkolóházban hagyjuk az autót, és a motor leállítását követően ajtónyitással kárt okozunk a mellettünk parkolónak, az is az üzemeltetés részét képezi, tehát az így okozott kárt köteles megtéríteni a biztosító. De ide sorolható, ha a piros lámpánál az előttünk várakozóval koccanunk, vagy megsebesítünk egy kerékpárost vagy gyalogost a balesetben.

Totálkár

Érdemes még röviden kitérnünk a totálkárra, amely után nem kapunk teljes kártérítést, ugyanis ekkor a biztosító kötelezettsége az, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a baleset meg sem történt volna. Ez a káronszerzés tilalmából adódik, ami kimondja, hogy a károsult nem kerülhet jobb helyzetbe, mint amilyenben a baleset előtt volt. Így a biztosító a gépjármű baleset idején aktuális forgalmi értékét fogja alapul venni. Mint az a fentiekből is kiderül, a kötelező biztosítás sajnos nem biztosít maximális védelmet járműveink számára, így egy gyors kalkulációt követően mindenképp érdemes megfontolni a CASCO biztosítás megkötését, amely többek között elemi és töréskárok, lopás, kátyúkár, totálkár vagy akár a saját magunknak okozott kár esetén is térítést nyújt.

Hasznosnak tartja ezt a cikket?
Szerző: Netrisk.hu