Vakok, gyengénlátók számára

7 tévhit a lakásbiztosításról

2022.02.14

Saját vagy bérelt ingatlanunkat úgy tudjuk megfelelően védeni az anyagi károkkal szemben, ha lakásbiztosítást kötünk. Szerencsére hazánkban négyből három otthont biztosítás véd, azonban a lakosság negyede továbbra sem rendelkezik lakásbiztosítással – cikkünkben sorra vesszük és eloszlatjuk a témával kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

1. A lakásbiztosítás drága

A lakásbiztosítás díját számos tényező befolyásolja: a lakás anyaga, mérete, elhelyezkedése, kora, a melléképületek száma, a fizetés gyakorisága és módja, de akár még a meglévő biztosításaink is. Emiatt nem lehet konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül a lakásbiztosítás, ám ha a rendszeres havi kiadásainkat nézzük, a lakásbiztosítás éves díja elenyésző ezekhez képest – nem beszélve arról, mennyibe kerülne egy tűz-, vihar- vagy lopáskár helyreállítása biztosítás nélkül.

2. Társasházban csak az ingóságokra érdemes biztosítást kötni

A lakásbiztosítások vonatkozásában lehetőség van az épület és az ingóságok biztosítására – ezeket akár külön-külön vagy egyben is megköthetjük. Gyakori tévhit, hogy ha társasházban élünk, az ingatlant nem érdemes biztosítani, azonban gondoljunk bele, milyen értéke lehet csak a nyílászáróknak, a beépített bútoroknak, vagy akár a klímaberendezésnek, és ez alapján döntsünk. Tűzkár, vagy az ingatlan más módon történő megsemmisülése esetén jelentős veszteség érhet minket, ha csak az ingóságainkat biztosítottuk – természetesen elképzelhető, hogy a társasház rendelkezik külön biztosítással, így ilyenkor mindig nézzünk utána az épületbiztosítás részleteinek.

3. Rács és riasztó nélkül szóba sem áll velünk a biztosító

Sokak kedvét elveheti a lakásbiztosítás megkötésétől a tévhit, amely szerint, ha nem szereljük fel az otthonunkat a legmagasabb szintű védelmi berendezésekkel, nem számíthatunk kártérítésre betörés esetén. Ez természetesen nem igaz: a biztosítók különböző védelmi szinteket különböztetnek meg, és sok esetben elegendő a minimális szint teljesítése a kártérítéshez. A kármegelőzési kötelezettség ugyanakkor kötelezi a szerződőt, tehát a földszinti, vagy a talaj szintjétől 2-3 méteres magasságig elhelyezkedő nyílászárókat érdemes plusz védelemmel ellátni, és a riasztót is csak akkor veszi figyelembe a biztosító, ha az üzemelt a betörés ideje alatt. Ettől függetlenül érdemes több fronton is védeni az otthonunkat, ugyanis minél magasabb szintű védelemmel látjuk el, annál magasabb kártérítésre számíthatunk.

4. A szerződés megkötésével le is tudtuk a védelmet

Bár azzal, hogy megkötöttük a lakásbiztosítási szerződésünket, valóban sokat tettünk otthonunk védelméért, néhány dologra továbbra is érdemes odafigyelni. Fontos, hogy ügyeljünk az ingatlan és ingóságok karbantartására, ugyanis, ha bebizonyosodik, hogy a kár a saját hanyagságunk miatt következett be, lényegesen alacsonyabb összegű kártérítésre számíthatunk, sőt, egyes esetekben a biztosító akár mentesülhet is a kártérítés alól. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosító minden évben indexálja a szerződésünket, és felajánl egy ennek megfelelő díjat a következő biztosítási időszakra – biztosítótól függően ennek elfogadásáról nyilatkoznunk kell. Ha az ingatlanban jelentős értéknövekedés történt – például felújítás, nagyobb értékű bútorok, elektronikai berendezések, műtárgyak beszerzése –, a szerződésünket érdemes hozzáigazítani az új, magasabb biztosítási összeghez.

5. Nincs olyan értékünk, amit biztosítani kellene

„Nálunk nincsenek nagy értékek, így felesleges a lakásbiztosítás!” – sokan gondolhatják, hogy egy egyszerűbb otthont nem kell biztosítással védeni, ez azonban tévedés. Számoljuk csak össze, hogy mit kellene újra beszereznünk, ha a lakás egy sajnálatos tűzeset alkalmával megsemmisülne: bútorok, ruhák, elektronikai berendezések, edények… hamar rá fogunk jönni, hogy ha nem is élünk luxuskörülmények között, egy átlagos családi kasszából nem tudnánk kigazdálkodni az ingóságaink pótlását. A lakásbiztosítás jelentőségét csak akkor lehet igazán megérteni, ha egyszer valóban szükségünk van rá, akkor viszont nagyon hálásak leszünk magunknak, hogy megkötöttük.

6. Minél magasabb a biztosítási összeg, annál magasabb a kártérítés

Biztosításkötés előtt minden esetben meg kell adnunk egy biztosítási összeget, amely alatt ingatlan esetén az újjáépítési értéket, ingóságok esetén pedig az összes ingóság újrabeszerzési értékét értjük. A lakcím és az ingatlan típusa alapján a biztosítók javaslatot tesznek erre az összegre, amelyet elfogadhatunk, vagy ha nem tartjuk elegendőnek, megadhatunk egy magasabb összeget is. Fontos azonban, hogy ne essünk túlzásba: hiába biztosítunk 500 ezres biztosítási összeggel egy 200 ezer forintot érő bútort, a biztosító a valós, 200 ezres értéket fogja figyelembe venni. Ezt a jelenséget egyébként túlbiztosításnak nevezzük, és legalább annyira érdemes elkerülni, mint az alulbiztosítást.

7. Minden lakásbiztosítás ugyanazt tudja

Ha lakásbiztosítást kötnénk, érdemes alaposan utánanézni a lehetőségeinknek, ugyanis az egyes ajánlatok között árban és fedezetek tekintetében is jelentős különbségek lehetnek. Egy összehasonlító portál segítségével gyorsan és egyszerűen megállapíthatjuk ezeket a különbségeket: a Netrisk.hu lakásbiztosítás kalkulátorában néhány adat megadását követően láthatjuk is a biztosítási partnerek otthonunkra szabott lakásbiztosítás ajánlatait, így igazán tudatos döntést hozhatunk!

Hasznosnak tartja ezt a cikket?
Szerző: Netrisk.hu