Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

A gépjárművel való közlekedés „veszélyes üzem”, az esetleges balesetekben az utasok és a gépjárművek is komolyan megsérülhetnek. A mások vagyonában okozott károkra és személyi sérülésekre minden gépjármű üzemben tartója (tulajdonosa) köteles gépjármű-felelősségbiztosítást (röviden: KGFB-t) kötni, és annak díját fizetni. Nem mindegy azonban, mekkora ez a díj!

Oldalunkon Ön a magyar biztosítási piac valamennyi KGFB biztosítójának ajánlatát összehasonlíthatja és megrendelheti a számára legmegfelelőbbet. Egy jó döntéssel akár spórolhat is! Mi tájékoztatjuk a lehetőségekről, kösse meg új KGFB szerződését velünk! Tovább a díjszámításhoz>>

Oldalunk használatáról bővebben: Kérdések és válaszok>>
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Fontos. díjfizetési kötelezettségének akkor is eleget kell tenni, ha a biztosítótól nem kapott csekket vagy nem sikerült a csoportos díjbeszedés.

A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. törvény rögzíti (Gfbt.).
KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást. Ennek megfelelően, a hivatkozott bérleti, használati szerződések olyan jellegű kikötései, amelyek a biztosításkötési kötelezettséget meghatározzák, a biztosítóval szemben nem hatályosak.

A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A tulajdonjog átszállása időpontjával az előző tulajdonos szerződése érdekmúlás jogcímén megszűnik és ezért ezen megszűnt szerződés alapján a biztosítót az új tulajdonos által okozott kár(ok) tekintetében helytállási kötelezettség nem terheli.

A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. Kivétel ez alól, ha a biztosító az aktuális biztosítási időszakot megelőzően az üzembentartó biztosítási szerződését évfordulóra felmondta, vagy a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A szolgáltatás egységes, azt a KGFB törvény rögzíti és minden biztosítóra kötelező. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. Az adott alkalmazási időszakra (naptári évre) vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű kategóriákat a 20/2009. (X.9.) PM rendelet határozza meg az alábbiak szerint:
  • Személygépkocsik (M1 gépjármű-kategória)
    • 37 kW teljesítményig
    • 38 kW-tól 50 kW teljesítményig
    • 51 kW-tól 70 kW teljesítményig
    • 71 kW-tól 100 kW teljesítményig
    • 101 kW-tól 180 kW teljesítményig
    • 180 kW teljesítmény felett
  • Motorkerékpárok (L3e, L4e, L5e, L7e gépjármű-kategória)
    • 12 kW teljesítményig
    • 13 kW-tól 35 kW teljesítményig
    • 36 kW-tól 70 kW teljesítményig
    • 70 kW teljesítmény felett
  • Autóbuszok (M2, M3 gépjármű-kategória)
    • 10-től 19 férőhelyig
    • 20-tól 42 férőhelyig
    • 43-tól 79 férőhelyig
    • 80 férőhelytől
  • Trolibusz (elektromos felsővezetékhez kötött, M3 gépjármű-kategória)
  • Tehergépkocsik (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
    • 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegig
    • 3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett legnagyobb össztömegig
    • 12 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
  • Vontatók (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
  • Pótkocsik, félpótkocsik (O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4 gépjármű-kategória)
    • 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegig
    • 0,75 t megengedett össztömeg felett 10 t megengedett legnagyobb össztömegig
    • 10 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
  • Mezőgazdasági vontatók (T1, T2, T3, T4, T5 gépjármű-kategória)
  • Lassú járművek
  • Munkagépek (S1, S2 gépjármű-kategória)
  • Segédmotoros kerékpárok (L1e, L2e gépjármű-kategória)
  • Négykerekű segédmotoros kerékpárok (L6e gépjármű-kategória)
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A KGFB szerződés területi hatálya az Európai Gazdásági Térség és Svájc területe, valamint a nemzetközi Zöldkártya Rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.

A Zöldkártya Rendszernek az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feröer Szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein (képviseletét a Zöldkártya Rendszerben és a 2000/26/EK sz. irányelv alapján létrejött szervezetekben Svájc látja el), Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia és Észak-Írország (a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino), Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

A Zöldkártya Rendszernek nem az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai: Albánia, Andorra, Belorusz, Bosznia-Hercegovina, Irán, Izrael, Macedónia (hivatalos rövidítéssel F.Y.R.O.M.), Marokkó, Moldávia, Montenegró, Oroszország, Svájc, Szerbia (kivéve Koszovó területe, amely ENSZ felügyelet alatt áll), Tunézia, Törökország, Ukrajna.

Ha gépjárművével Ön külföldre utazik, a fenti országokban a magyar biztosítási fedezet igazolásának módjával kapcsolatban ITT tájékozódhat.

A Zöldkártya Rendszerrel kapcsolatban további információt a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján talál.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
Az üzemben tartó a díjtarifák és a biztosítási feltételek szerint ajánlatot tesz, amit a biztosító 15 napon belül elutasíthat, ha az előző biztosítási időszakban a biztosító mondta fel a szerződést vagy a szerződés az előző biztosítási időszak alatt díjnemfizetéssel szűnt meg. Ajánlattétel előtt tisztázni kell, hogy a szerződő tulajdonszerzés miatt vagy ugyanazon gépjárműhöz kapcsolódó korábbi szerződés felmondása miatt szándékozik-e biztosítást kötni.

Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe új belépő-e, illetve rendelkezik/rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) KGFB szerződéssel.

A biztosítás megkötése a biztosító számára kötelező a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. Kivétel ez alól, ha a biztosító az aktuális biztosítási időszakot megelőzően az üzembentartó biztosítási szerződését évfordulóra felmondta, vagy a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további KGFB szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 60 napon belül következik be.

Ha a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A KGFB alapesetben határozatlan tartamú. Ha Ön 2010. január 1-je előtt vásárolta gépjárművét vagy lett annak üzembentartója, akkor KGFB szerződésének évfordulója minden év december 31. napja, és január 1-jei kockázatviselési kezdettel válthat új szerződésre.

A 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartójának az évfordulója a tulajdonszerzés (üzembentartó váltás) napjához igazodik. Ha valaki például április 1. napján vált a gépjármű üzembentartójává, akkor KGFB szerződésének (éves) biztosítási időszaka minden esetben április 1-től következő év március 31-ig tart, és április 1-jei kockázatviselési kezdettel köthet új KGFB szerződést. Szerződésváltásakor legyen körültekintő, mert ha a meglévő KGFB szerződést tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja és helyette január 1-jei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött KGFB szerződés nem tekinthető érvényesnek.

Határozott idejű KGFB szerződés az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a Gfbt. 4. § (7) bekezdése szerinti esetben köthető.

Fontos tudnia, hogy ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen! Egy rosszul megadott kockázatviselési kezdet új szerződésének érvénytelenségét okozhatja, amely nemcsak kellemetlenséggel, de a szerződés utólagos érvénytelenítésével fedezetlen időszakot, így fedezetlenségi díj megfizetését is maga után vonhatja.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A gépjármű flotta egy adott biztosítónál ugyanazon, kizárólag jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, mint szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt. A szerződés kötésének feltétele, hogy a keret-megállapodásban biztosított gépjárműveknél egyazon személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A díjtarifa fogalmát a Gfbt. határozza meg. E szerint díjtarifának minősül a gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége. A biztosítók az új díjtarifáikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján, illetve saját honlapjukon teszik közzé. A honlapok közötti esetleges eltérés esetén az MNB honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

2013. január 1-jétől a biztosítók bármikor meghirdethetik díjtarifájukat azzal a megkötéssel, hogy az adott díjtarifa a meghirdetéstől számított 60. napot követő, előre meghatározott naptól alkalmazandó. Egy napon egy biztosítónak csak egy tarifája lehet érvényben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a biztosítási évforduló például december 31. napja, akkor a tárgyév november 2. napjáig meghirdetett díjtarifa lesz érvényes a szerződésére. KGFB szerződés csak a biztosítási időszak kezdő napján érvényes díjtarifa szerint köthetők meg, és az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg. (A biztosító csak jogszabályban meghatározott esetben módosíthatja a korábban megállapított díjat, ha a szerződés díja a szerződő üzembentartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.)

Az új tarifáról a biztosítónak a biztosítási évforduló előtt 50 nappal kötelező írásban tájékoztatni az ügyfelet. Az értesítés után mintegy 20 nap áll a szerződő rendelkezésére arra, hogy alaposan tájékozódjon, és jelenlegi szerződését – legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig - felmondja. Például, ha a szerződés kezdő napja június 1., a felmondásnak legkésőbb május 1-jéig kell a biztosítóhoz beérkeznie, amely így május 31-én (a szerződés évfordulóján) 24 órakor megszűnik. A felmondást követően az új időszakra új szerződést kell kötnie a kiválasztott biztosítóval. Figyeljen arra, hogy az új biztosítóval szerződést legkorábban a biztosítási időszak kezdetét megelőzően 60 nappal köthet.

Akár jelentős különbségek is lehetnek az egyes biztosítók díjai között. Vegye figyelembe az Ön számára elérhető kedvezményeket is (pl. kommunikációs kedvezmény, gyermek kedvezmény stb.)! Díjösszehasonlító szolgáltatásunkkal Ön a magyar biztosítási piac valamennyi KGFB biztosítójának ajánlatát összehasonlíthatja és kiválasztja, megrendelheti az Ön számára legmegfelelőbbet.

A díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedékességtől számított 60 napon belül kell megfizetni. Az esedékesség napja a szerződés kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdetétől számított 60. nap elteltével – amennyiben az esedékes díj nem került befizetésre – a szerződés megszűnik. A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt kell intézkedni.

Jogszabály szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára (az éves biztosítási időszakra) előre illeti meg a biztosítót, de a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén – a biztosító feltételeitől és az ügyfél választásától függően - éves, féléves vagy negyedéves díjfizetési mód is választható. Az éves díjfizetéstől eltérő díjfizetési mód a legtöbbször magasabb KGFB díjjal párosul. Előfordul olyan is, hogy egy biztosítónál kizárólag éves díjfizetési mód mellett lehet szerződését kötni. Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.

A díjfizetés módját jogszabály előre nem határozza meg, de az lehet készpénz átutalási megbízás (postai csekk), díjlehívás (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító indítja el az ügyfél által adott csoportos beszedési megbízás alapján) vagy egyedi banki átutalás.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A baleseti adó alapja a KGFB szerződés éves díja. Az adót a biztosítók állapítják meg és szedik be az ügyféltől, illetve utalják tovább az állam részére. Az adó kiszabása a biztosítási díjfizetés üteméhez igazodik. Az adó mértéke főszabály szerint az éves díj 30 %-a. Van azonban egy felső korlát, mely szerint az éves adó legfeljebb 83 forint/nap/gépjármű lehet, amit a biztosítónak a kockázatviselésével érintett időtartam minden napjára fel kell számítania.

Baleseti adóval kapcsolatos részletes tájékoztatónkat ITT találja.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:

Érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerződőnek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszűnt, és ezt bejelenti a biztosítónak. Ilyen ok lehet
  • a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás;
  • gépjármű forgalomból történő végleges kivonása;
  • biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése (pl. garanciális csere, ideértve a gépjárműnek nem biztosítási esemény következtében történő megsemmisülését, helyreállíthatatlanná válását vagy ellopását is.);
  • amikor a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalanná vált és ez utóbbi miatt kivonják a forgalomból.

Felmondás jogcímén biztosítási évfordulóra, bármelyik szerződő félnek ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal történt írásbeli felmondásával.

A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, ha a szerződő biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével a hátralékos díjat nem fizeti meg. A felek együttműködési kötelezettségére tekintettel az sem mentesíti az üzembentartót, ha biztosító a befizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízásokat olykor-olykor késedelmesen küldi meg, vagy azok valahol elkallódnak. A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (60 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre. Arra az időszakra, amikor az üzembentartó KGFB szerződéssel nem rendelkezik, a jogszabályon alapuló fedezetlenségi díjat kell fizetnie. A fedezetlenségi díj aktuális mértékéről, illetve a fedezetlenségi díj fizetésére vonatkozó szabályokról ITT tájékozódhat. A díjelmaradás következményeiről részletesen ITT tájékoztatjuk. Díjnemfizetés okkal megszűnt szerződés esetén kizárólag annál a biztosítómnál lehet új szerződést kötni, ahol a megszűnt előzményszerződésünk volt. (Kivételt jelent az, amikor a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette. Ekkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.)

A szerződő felek a KGFB szerződést közös megegyezéssel is megszüntethetik, de ehhez a biztosító és a szerződő egyezsége szükséges.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja. A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (üzembentartó) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta. Ha a gépjármű hat hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, a biztosítottnak a gépjárművet véglegesen ki kell vonatni.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A bonus-malus rendszer jelentése, működése

A KGFB vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus). A biztosítási díj megállapítása a bonus-malus besorolás szerint elért fokozat figyelembe vételével történik.

A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján a 21/2011. (VI.10) NGM rendelet (Rendelet) szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli, ezt nevezik besorolásnak.

A rendszer kiterjed a személygépkocsikon túl az autóbuszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra. A gépjármű-üzembentartókat bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. A mindenkor érvényes díjszabás szerinti alapdíjakat, valamint az egyes bonus-malus fokozatokhoz tartozó díjakat a biztosítók egyedileg határozzák meg, vagyis a rendszer lényege - a biztosítók közötti mozgás biztosítása érdekében - a bonus-malus fokozatokba történő besorolás nyilvántartása. Az egyes fokozatokhoz tartozó kedvezmények és pótdíjak mértékét, és ezek alsó és felső korlátját a biztosítók a díjhirdetményekben önállóan határozzák meg.

A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül. A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett, és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté. A bonus-malus besorolás szempontjából tehát nem a káresemény időpontja, hanem a kárkifizetés, vagy a bírósági ítélet időpontja számít.

Károkozás esetén az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse. Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna. Kis összegű károkozás esetén érdemes megfizetni a biztosítónak a kárt, mert így nem romlik a bonus besorolás.

Ha a megfigyelési időszakban a gépjárművel bármikor okozott kárral kapcsolatban első kárkifizetés történt, a megfigyelési időszakot követő biztosítási évben az üzembentartó az első kárkifizetések számától függően a bonus-malus besorolástól függő díjszabás alapján „pótdíjat” köteles fizetni (minél rosszabb a besorolása, annál magasabb a KGFB díja). Személygépkocsi és motorkerékpár esetén egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül. Amennyiben egy adott kárügyben csak a biztosítási évfordulót követően történik meg az első kárkifizetés, úgy az üzemben tartó bonus-malus besorolásának rontására csak a követő biztosítási időszakban kerülhet sor.

Fontos tudnia, hogy a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

2011. július 1-től megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról illetve a bonus-malus besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). A papír alapú igazolásokat 2011. július 1-től felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer. A kártörténeti adatok beszerzése a Rendeletnek megfelelően kizárólag elektronikus formában, a Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerből (KTNYR) történik. A KTNYR-ből történő lekérdezés és bonus-malus besorolásának véglegesítése akkor lesz sikeres új biztosítójánál, amennyiben személyes adatai, illetve a most felmondani kívánt szerződésének kötvényszáma meg fog egyezni régi és új biztosítójánál. Felhívjuk figyelmét, hogy az Ön által megadott adatok alapján megállapított bonus-malus besorolás a KTNYR-ből történő lekérdezést követően, annak megfelelően módosulhat, amely a biztosítási díj és ezzel együtt a fizetendő baleseti adó összegének módosulásával jár(hat).

A bonus-malus fokozat átvitele más szerződésre

A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem a gépjárműhöz. Ennek megfelelően a gépjármű eladása, cseréje stb. esetén (amelyek a KGFB megszűnését eredményezik), az új üzembentartóra "nem száll át" a korábbi KGFB szerződés alapján elért bonus-malus fokozat. A bonus-malus rendszer érvényesítése során jelentkező előnyök és hátrányok (díjengedmény vagy pótdíj felszámítása) mindenkor a gépjármű üzembentartójához kapcsolódnak függetlenül attól, hogy a károkozásnál a gépjárművet az üzembentartó személyesen vagy engedélyével bárki más személy vezette. Ha a gépjárművet a károkozás idején az üzembentartó vagy egyébként jogosan használó személy engedélye nélkül vezették, és ezt a körülményt az üzembentartó bizonyítja (feljelentéssel és a feljelentés nyomán keletkezett hatósági határozattal, vagy egyéb módon közhitelűen), az okozott kár nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását. Az üzembentartó már megszerzett bonus-malus fokozata megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik és a szerződés megszűnésétől számított kettő éven belül a biztosított új szerződést köt akár ugyanazon, akár más biztosítónál. “Élő” biztosítási szerződésről nem lehet átvinni a már megszerzett bonus fokozatot az üzembentartó másik meglévő, vagy újabban vásárolt gépjármű biztosítására. Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt (párhuzamos üzemeltetés), az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B08 B06 B04 M04
B09 B10 B07 B05 B03 M04
B08 B09 B06 B04 B02 M04
B07 B08 B05 B03 B01 M04
B06 B07 B04 B02 A00 M04
B05 B06 B03 B01 M01 M04
B04 B05 B02 A00 M02 M04
B03 B04 B01 M01 B03 M04
B02 B03 A00 M02 M04 M04
B01 B02 M01 M03 M04 M04
A00 B01 M02 M04 M04 M04
M01 A00 M03 M04 M04 M04
M02 M01 M04 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B09 B08 B07 M06
B09 B10 B08 B07 B06 B05
B08 B09 B07 B06 B06 B04
B07 B08 B06 B05 B04 B03
B06 B07 B05 B04 B03 B02
B05 B06 B04 B03 B02 B01
B04 B05 B03 B02 B01 A00
B03 B04 B02 B01 A00 M01
B02 B03 B01 A00 M01 M02
B01 B02 A00 M01 M02 M03
A00 B01 M01 M02 M03 M04
M01 A00 M02 M03 M04 M04
M02 M01 M03 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A vonatkozó jogszabály alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) a Kártalanítási Számla (Garanciaalap) kezelőjeként egyik kiemelkedő feladata azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelése és a károsultak kártalanítása, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak.

Abban az esetben teljesít kifizetést a Kártalanítási Számla, ha a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette), vagy a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével).

Abban az esetben köteles a kártérítés összegét megelőlegezni a Kártalanítási Számla, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a vétlen károsulttal szemben helytállnia, vagy a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
A Kártalanítási Alap (KALAP) egy olyan pénzalap, mely abban az esetben nyújt a károkra fedezetet, ha egy biztosító ellen felszámolási eljárás indult. Amennyiben a károkozáskor az üzembentartó rendelkezik ugyan biztosítási fedezettel, de a felelősségbiztosítója felszámolás alá került, az üzembentartó gépjárművével okozott károk megtérítését e biztosító helyett a Kártalanítási Alap fedezi.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
… a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapját, ahol hasznos információkat talál KGFB szerződéssel kapcsolatban.
Lap tetejére
Vissza az INFO-ba
Gyorslinkek
Szolgáltatásaink:
Terméktájékoztatók: