Vakok, gyengénlátók számára

Mi történik, ha a balesetben vétkes fél nem ismeri el a felelősségét?

2022.09.07

Egy közlekedési baleset minden esetben kellemetlen, ám még nehezebb a helyzetünk, ha nem sikerül megegyezésre jutni a felelősség kérdését illetően. Számos szituáció adódhat, amikor a stresszhelyzet vagy a körülmények miatt egyik fél sem tudja magabiztosan kijelenteni, hogy ő okozta a balesetet – cikkünkben sorra vesszük, hogy milyen lehetőségeink vannak ilyenkor.

A baleset utáni percek

Mondani sem kell, egy baleset – legyen akár kisebb, akár nagyobb – minden érintett fél számára komoly stresszhelyzetet jelent, így érthető, ha ilyenkor nehéz átgondoltan és megfontoltan cselekedni. Könnyebb lehet a dolgunk, ha már előre felkészülünk egy ilyen helyzetre, és utánanézünk, hogy mi a teendő közlekedési baleset esetén. A legfontosabb természetesen az, hogy felmérjük, történt-e személyi sérülés vagy fennáll-e bármilyen, életet vagy testi épséget veszélyeztető tényező (pl. kiömlött üzemanyag, lógó vezetékek). Amennyiben igen, a 112-es segélyhívó tárcsázásával kérhetünk segítséget, a baleset és helyszín minél pontosabb megnevezésével. Ha nem sérült meg senki, gondoskodjunk a további balesetek elkerüléséről azzal, hogy felveszünk egy láthatósági mellényt, kihelyezzük az elakadásjelző háromszöget, és a többi érintettel biztonságos helyen vitatjuk meg a továbbiakat. Hasznos, ha ekkor már készülnek fotók a baleset helyszínéről és az érintett gépjárművekről, ezt azonban csak akkor tegyük meg, ha azzal nem veszélyeztetjük sem magunkat, sem a forgalomban résztvevőket.

Mikor kell megegyezni a felelősség kérdésében?

A balesetet követően sor kerül a kék-sárga kárbejelentő lap kitöltésére, amelyet ma már telefonos applikáció is helyettesíthet. Amennyiben mindkét fél számára egyértelmű, hogy ki a felelős a balesetért, ennek tényét már a kárbejelentő lapon is rögzíthetjük, azonban jó tudni, hogy ez nem kötelező jellegű, így a dokumentumot akkor is kitölthetjük, ha két, eltérő vélemény áll fenn a felelősség kérdéséről. Ebben az esetben azonban feltétlenül hívjunk rendőrt, illetve hasznos, ha még a helyszínen felírjuk a tanúk nevét és elérhetőségét. Ha a baleset helyszínén az egyik – vagy akár mindkét – fél elismeri a károkozást, később nyilatkozatban visszavonhatja az állítását. Amennyiben élnénk ezzel a lehetőséggel, a saját biztosítónkat kell keresnünk, azonban jó, ha tudjuk, hogy ebben az esetben célszerű konkrét bizonyítékkal igazolni a nyilatkozatunk jogszerűségét. Rendőrségi jegyzőkönyv és eljárás híján ilyenkor jellemzően a biztosító szakértői állapítják meg a felelősséget.

Ha nincs egyezség…

Amennyiben nem sikerült megegyezni a felelős személyéről, rendőrségi jegyzőkönyv készül, amelyet követően megkezdődik a szabálysértési eljárás. Személyi sérülés esetén helyszínelés is történik, illetve a sérülés súlyosságától függően akár büntetőeljárás is indulhat az ügyben. Mivel a vétlen fél kárát a károkozó kötelező biztosítása fedezi, a kárt a károkozó biztosítója felé kell bejelenteni – abban az esetben azonban, ha a károkozó személye nem tisztázott, a saját biztosítónknál is bejelenthetjük azt, illetve hasznos, ha van CASCO biztosításunk, ugyanis ennek terhére is rendezhetjük a javítást. A biztosító figyelemmel kíséri a rendőrségi eljárást, és kárszakértő bevonásával segítheti a folyamatot, a hatóság pedig mindeközben ellenőrzi a kamerafelvételeket, meghallgatja az esetleges tanúkat, valamint közlekedési szakértő segítségét kérheti, aki a rendelkezésre álló információk alapján rekonstruálja a balesetet. Jó, ha tudjuk, hogy egy ilyen eljárás meglehetősen hosszúra nyúlhat: akár hónapok is eltelhetnek az eljárás kezdetéig, az eset bonyolultságától függően pedig akár 2 évig is eltarthat az ügy lezárása. Emiatt mindkét fél közös érdeke, hogy lehetőleg még a helyszínen megegyezzenek a felelősség kérdésében.

Milyen következményekkel számolhatunk?

Egy közlekedési balesettel kapcsolatos eljárás mindkét fél számára megterhelő, a lelki tényezők mellett anyagilag is – elképzelhető, hogy a sérült járműveket hónapokig nem tudjuk használni, totálkár esetén pedig gondoskodnunk kell az autó pótlásáról. Amennyiben bebizonyosodik, hogy mi okoztuk a kárt, a szabálysértési bírság mellett a saját járművünk javítását is magunknak kell fizetnünk, kivéve, ha rendelkezünk CASCO biztosítással. Természetesen az is előfordulhat, hogy mindkét felet vétkesnek ítélik a balesetben, ebben az esetben úgynevezett kármegosztás történik, azaz a két fél – pontosabban a két fél biztosítója – a károkozás mértékével arányosan felelős a keletkezett károkért. Vétlen félként rendkívül frusztráló lehet az elhúzódó rendőrségi eljárás, azonban ennek ellenére se hagyjuk magunkat elbizonytalanítani a helyszínen, és semmiképp se vállaljuk magunkra a balesetet csak azért, hogy gyorsabban lezáruljon az ügyünk. Előfordulhat, hogy a vétkes sofőr siet, türelmetlen, szélsőséges esetben agresszív is, ekkor azonban különösen fontos, hogy rendőrt hívjunk, akár akkor is, ha a másik sofőr már távozott a helyszínről. Amennyiben a károkozó nem rendelkezik kötelező biztosítással, elképzelhető, hogy megpróbál a helyszínen „megegyezni” velünk, ebbe azonban ne menjünk bele – bár egy ilyen stresszhelyzetben könnyű elbizonytalanodni, vétlen és vétkes félként is tartsuk be a játékszabályokat.

Hasznosnak tartja ezt a cikket?
Szerző: Netrisk.hu