Káronszerzés tilalma: mit jelent pontosan?

Amennyiben kárügyintézésre kerül sor, előfordulhat, hogy találkozunk a káronszerzés fogalmával, amelyről laikusként korábban talán soha nem hallottunk. Ez a fogalom azonban fontos lehet, ha kártérítésre kerül sor, így ideje, hogy megvizsgáljuk közelebbről is – nézzük, mit jelent pontosan a káronszerzés tilalma, és hogyan kapcsolódik a kötelező biztosításhoz!

Mit jelent a káronszerzés tilalma?

Először természetesen azt érdemes tisztázni, hogy mit jelent pontosan a káronszerzés, és miért kell ezt tiltani. Amennyiben káresemény történik, nagyon fontos, hogy a károsult teljes kárát kell megtéríteni, ideértve a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. Fontos ugyanakkor, hogy a károsultnak ebből ne keletkezzen nyeresége, ugyanis a Polgári Törvénykönyv is kitér arra, hogy a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével.

Nézzünk egy példát!

Hogy egyszerűbben megértsük a káronszerzés és a káronszerzés tilalmának jelentését, nézzünk egy fiktív káresetet: tegyük fel, hogy valaki autójával közúti balesetet szenved, és bebizonyosodik, hogy a kárt nem ő okozta, így a károkozó kötelező biztosítása fedezi az anyagi károkat. A kárszemle során kiderül, hogy a jármű totálkáros, így megkezdődik a kárrendezési folyamat , és megállapítják a kártérítés mértékét. Ekkor kerül képbe a káronszerzés tilalma, amely a biztosítók vonatkozásában különböző szabályok formájában jelenik meg, ilyen például az avultatás, valamint a roncsérték levonása – ennek értelmében gazdasági vagy műszaki totálkár esetén a kártérítés összege nem haladhatja meg a káresemény időpontjában fennálló forgalmi érték maradványértékkel csökkentett összegét. Ezeknek az összegeknek a megállapítása alapvetően a biztosító hatásköre, azonban amennyiben nem értünk egyet valamelyikkel, kérhetjük külsős szakértő segítségét. A kárrendezési eljárás lezárultát követően a károsult végül megkapja a kártérítést, amely a vonatkozó szabályok értelmében mindenképpen alacsonyabb lesz, mint a sérült jármű újkori vagy piaci értéke – kötelező biztosításaink vonatkozásában tehát nem kell a káronszerzés miatt aggódnunk.

Miért nem kapok teljes kártérítést totálkár esetén?

Laikusként hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha totálkárosra törik az autónkat , automatikusan megkapjuk azt az összeget, amennyiért ugyanazt a járművet meg tudnánk vásárolni, ez azonban sajnos nem ilyen egyszerű. Az avultatás értelmében egyrészt figyelembe veszik a jármű korát és műszaki állapotát, hiszen, ha egy elöregedett alkatrész cseréjével nőne a jármű értéke, az káronszerzésnek minősülne. Fontos szempont az is, hogy totálkár után a tulajdonunkban marad a roncs, amelynek szintén van vagyoni értéke, így ezt is levonják a kártérítés összegéből – ez az úgynevezett maradvány- vagy roncsérték. A fenti tényezők akár jelentős mértékben is csökkenthetik a kártérítés mértékét, így fontos, hogy tisztában legyünk a szabályokkal, és csak akkor fogadjuk el a biztosító ajánlatát, ha már nem maradtak kétségeink ezzel kapcsolatban.