Vakok, gyengénlátók számára

Életbiztosítás

Minden, amit az életbiztosításról tudni kell

Az elméleti definíció szerint az életbiztosításban a halálnak a biztosítás tartama alatti bekövetkezése vagy be nem következése (meghatározott életkor elérése) a biztosítási esemény. A gyakorlatban azonban az életbiztosítási konstrukciók sokszor nem csak életbiztosítási, hanem további beépített elemeket, jellemzően betegség-, illetve balesetbiztosítási elemeket is tartalmaznak.

Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.

Az életbiztosítás az előtakarékoskodás egyik formájaként is választható, hiszen alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, a jövőben várható kiadásait, például gyermekei tanulmányi költségeit. Sőt, nyugdíjbiztosítás esetén adókedvezmény igénybevételére is lehetőség van.

Nyugdíjas éveire szeretne előtakarékoskodni? Nyugdíjbiztosítás gyorsan, egyszerűen. Megbízható megoldás évi 20%-os adójóváírással, garantált hozammal, befektetési kockázatok nélkül. Tovább a díjszámításhoz
Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás. Fontos tisztáznunk, hogy milyen célból kötünk életbiztosítást: biztosítani kívánjuk magunkat, hozzátartozóinkat, avagy inkább megtakarítani, befektetni szándékozunk.
Lap tetejére
Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

Ennek a biztosítási formának a célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára biztosítsa, hogy a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése ne jelentsen túl nagy terhet az örökösöknek. A kockázati életbiztosítás ezért hitelfedezeti életbiztosításként is felhasználható. A kockázati biztosítás kifizetése fedezetet nyújthat akár a temetési költségekre vagy az örökösödési illetékre is.

Az "egész életre szóló", vagy angol terminológiája alapján a "whole life" biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, és ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.
Lap tetejére
Az elérési biztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb biztosítási piacon - így a magyaron is - az elérési biztosítás bizonyos értelemben csak elméleti konstrukció, önmagában ilyet nem árusítanak. Nálunk leggyakrabban a vegyes, a díj-visszatérítéses elérési biztosítás és a járadékbiztosítások részeként jelenik meg.
Lap tetejére
Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy halála a biztosítási időtartam alatt.

A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:
  • ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget;
  • ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, előtakarékoskodjon valamilyen a jövőben várható kiadásra (pl. gyermekek iskoláztatása, családalapításának, lakhatásának segítése). Két életre szóló vegyes biztosítás esetén – amelyet jellemzően házastársak kötnek – két biztosított van, ennél a formánál halálesetnek a korábban elhunyt biztosított halála számít.

Ennél a hosszú távra szóló biztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befektetési eredmény, mely a biztosító befektetési tevékenységével jön létre. Az eredményesség mértéke azonban előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát.

A befektetés eredményességének megítéléséhez fontos megismerni a befizetett biztosítási díj sorsát. A díj egy részét a biztosító költségként azonnal elvonja. A költségek levonása után megmaradó díjrész egy kisebb része a teljes veszélyközösségben bekövetkező haláleseti kifizetések alapjául szolgál, a nagyobbik díjrész lesz az alapja azoknak a kifizetéseknek, amelyeket a lejáratkor kapnak meg az akkor életben lévő biztosítottak. Ez utóbbi díjrészek megtakarításként az úgynevezett életbiztosítási díjtartalékba kerülnek, ezt az összeget fekteti be a biztosító.

A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a garantált szolgáltatás mértékét ennek figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke, a technikai kamatláb, amely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A befektetési eredmény nagyobb részét a biztosító visszajuttatja a veszélyközösségnek, kisebbik részét pedig megtartja saját költségeire, nyereségére. (A többlethozam visszajuttatás mértékét a hatályos biztosítási törvény szabályozza.)

A biztosítás - annak megtakarítási jellege miatt - akkor sem szűnik meg kifizetés nélkül, ha időközben jelentős változás áll be a szerződő körülményeiben. Ha - folytatólagos díjfizetésű biztosítás esetén - a szerződő nem fizeti tovább az esedékes díjakat, két lehetőség közül választhat, kötvénye visszavásárlását vagy díjmentesítését (más kifejezéssel: díjmentes leszállítását) kérheti. Ezek az úgynevezett maradékjogok, melyek általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg, azaz a visszavásárlásra és díjmentesítésre ekkortól kerülhet csak sor.

Visszavásárláskor a biztosító a biztosítás feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik. Fontos tudni, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől.

Díjmentes leszállításkor - figyelemmel arra, hogy a biztosított az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat a továbbiakban nem fizeti be - a biztosítási összeg kerül csökkentésre, vagyis leszállításra. Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kifizetésre kerül a csökkentett biztosítási összeg. Ha a szerződő átmeneti pénzzavarba kerül, és ezért kívánja megszüntetni a szerződést, segítséget nyújthat még számára a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön is.
Lap tetejére
A nyugdíjbiztosítás egyesíti a nyugdíjcélú megtakarítás és az életbiztosítás előnyeit. A biztosítás megtakarítási eleme hozzájárul a kitűzött nyugdíjcélok eléréséhez, ugyanakkor alapbiztosításként haláleseti és rokkantsági védelmet is nyújt. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) meghatározott nyugdíjbiztosításra adó-visszatérítés igényelhető.

Az Szja tv. 3. § 93. pontja alapján a nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított
a) halála,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),
c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése
váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket - a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri - tartalmaznia kell, és az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető.
Lap tetejére
A 2014. január 1-jétől újonnan kötött nyugdíjbiztosításokra adó-visszatérítés jár. Az alapbiztosításra befizetett díjak 20%-át a biztosítás magánszemély szerződője az összevont adóalapja után megfizetett személyi jövedelemadójából visszaigényelheti. Ennek maximális összege évente – az Szja. törvény keretei között – 130 ezer forint lehet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szerződő által megjelölt nyugdíjbiztosításra utalja át az adó-visszatérítés összegét.

A nyugdíjbiztosítási szerződés lejárat előtti megszüntetése (pl. felmondással, visszavásárlással, stb.) vagy díjnemfizetés miatti megszűnése esetén a szerződésen korábban jóváírt adó-visszatérítéseket büntetőkamatokkal vissza kell utalni a NAV számára. A biztosító ilyenkor ezt az összeget, továbbá az egyéb – a szerződéssel kapcsolatos – adókötelezettségek összegét a kifizetésből levonja, és azt közvetlenül az adóhatóság részére utalja. Amennyiben a kifizetés nem fedezi az adóhatóság részére utalandó összeget, a szerződő kötelezettsége ezt a magyar adóhatóság részére megfizetni.
Lap tetejére
A befektetési életbiztosítás esetében szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.

Általában a biztosítók különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre, melyek közül a szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat különböző eszközalapok között ossza meg a szerződő. Azt azonban nem határozhatja meg, hogy a biztosító konkrétan milyen eszközbe fektesse a pénzét. (Például nem adhat arra megbízást a biztosítónak, hogy befizetéséből 5 éves hátralevő futamidejű államkötvényt, vagy egy adott részvénytársaság részvényét vagy kötvényét vásárolja meg számára.)

Fontos tudni, hogy a befektetési életbiztosításoknál a biztosító jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befektetéseink értéke csökken.
Lap tetejére
A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal is. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ.

Járadékbiztosításnál a szerződő előzetes díjfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy szerződés feltételei szerint rendszeres időközönként pénzt folyósít a biztosított, vagy az általa megnevezett kedvezményezett részére. A biztosítás szolgáltatása, azaz a járadék folyósítása – a szerződő választása szerint – történhet a biztosított élete végéig vagy egy előre rögzített időpontig (pl. a kedvezményezett 70 éves koráig) illetve egy meghatározott időtartamig (pl. 10 év). A járadékbiztosítás, a díjfizetés szerint lehet folyamatos díjas vagy egyszeri díjas. Az Ügyfél választhat, hogy a járadék folyósítására alapot teremtő biztosítási díjat évek alatt (folyamatos díjfizetéssel) vagy egy nagyobb összeg (egyszeri) megfizetésével teljesíti.
A biztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) igazodnak a „fő” biztosításhoz, és annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek.

Ilyenek lehetnek például:
  • baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása,
  • szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt,
  • szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén,
  • rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások,
  • meghatározott esemény bekövetkezte után a hátralevő díjak átvállalása,
  • a díjnövelés kiegészítő biztosítás (opció) lehetővé teszi, hogy bizonyos időszakonként a szerződő új kockázat-elbírálás nélkül emelje a biztosítás díját és összegét.

A fenti ismertető a Magyar Nemzeti Bank keretében belül működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ "Életbiztosítások" tájékoztatójának figyelembevételével készült.
Lap tetejére
Gyorslinkek
Terméktájékoztatók:

A www.netrisk.hu olyan biztosítási szerződések értékesítését végző internetes összehasonlító felület, amely a szerződések összehasonlításán túl az ügyfél által kiválasztott biztosítási szerződés megkötésének kezdeményezésére is alkalmas. Az oldalon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), autós kiegészítő biztosítás, casco (személygépjárműre és tehergépjárműre 3,5 tonna össztömegig), lakásbiztosítás, utasbiztosítás és útlemondási biztosítás köthető. Tájékoztatjuk, hogy az összehasonlító funkció nem alkalmas az összetett, bonyolult vagy az átlagostól eltérő egyedi kockázatokat lefedő biztosítási fedezetek és szolgáltatások ajánlására. Az oldal a kgfb termék kivételével nem hasonlítja össze a piacon elérhető összes biztosítási szerződést. Egyedi igényekre, kockázatokra irányuló biztosításokkal kapcsolatban kérjük keresse telefonos ügyfélszolgálatunkat. Vállalkozói vagyon-, felelősség- és csoportos biztosításokra vonatkozó igényét a Netrisk Agent szolgáltatásunk keretében online is jelezheti.

A www.netrisk.hu weboldalt a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Zrt. (rövidített neve: Netrisk.hu Zrt.) üzemelteti, független biztosításközvetítői tevékenységért maga felel, az esetlegesen okozott kárért vagy sérelemdíjért szakmai felelősségbiztosítója, a Generali Biztosító Zrt. áll helyt. Az üzemeltetőről további információt a Rólunk menüpontban talál. A weboldal használatával Ön elfogadja a Felhasználási Feltételekben foglalt valamennyi feltételt.

A www.netrisk.hu oldalon az üzemeltető a biztosításközvetítésen túl egyéb más tevékenységet (pénzügyi szolgáltatások hirdetése, pénzpiaci többes ügynöki tevékenység, távközlési szolgáltatások közvetítése) is végez.