Vakok, gyengénlátók számára

Tudnivalók a KGFB szerződésekről

A felelősségbiztosítás legismertebb fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) a biztosított által a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével mások vagyonában okozott károkra és személyi sérülések esetére nyújt fedezetet. Átszerződéssel, biztosítóváltással kapcsolatos tudnivalók:

Segítség az olvasáshoz

Fontos!Ahol ezt a jelet látja, kiemelten fontos tudnivalókat, határidőket stb. talál

I. Átszerződéssel, biztosítóváltással kapcsolatos tudnivalók

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás célja az, hogy a gépjárművel okozott károk – a károkozó fizetőképességétől függetlenül – megtérüljenek. A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében.

A vonatkozó részletes szabályokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) rendelkezései határozzák meg.

I.1. Díjhirdetés

A biztosítók díjaikat egymástól eltérő, a biztosítók közötti választásra is lehetőséget adó módon határozzák meg.

A biztosítók utoljára 2012. október 30-án tették közzé az eddig megszokott módon (évente egy alkalommal, két országos napilapban, valamint saját honlapjukon) a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáikat - mint a 2013. január 1-jétől alkalmazandó díjtarifákat.

fontosA díjhirdetés módja 2013. január 1. napjával jelentősen megváltozott, a biztosítók számára megnyílt a lehetőség arra, hogy bármikor díjtarifát hirdessenek. A biztosítók új díjtarifáikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, saját honlapjukon, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján teszik közzé. A honlapok közötti esetleges eltérés esetén, az MNB honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

A díjtarifák nem csak a fenti honlapokon, de a biztosítók ügyfélszolgálati irodáiban, is megismerhetőek. Az egyes díjtarifák összehasonlításában segíthet a MABISZ által működtetett díjnavigátor program, valamint a biztosítási alkuszok internetes oldalain található díj-összehasonlító oldalak.

I.2. Gördülékeny biztosítóváltás

A biztosító az évforduló utolsó napját megelőző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról, és a következő biztosítási időszakra a díjtarifa szerint várható díjról. Ennek ismeretében érdemes áttekintenie a többi biztosító kínálatát is, mert elképzelhető, hogy egy másik szolgáltató kedvezőbb díjat vagy szolgáltatást hirdetett.

A díjtarifákat és a szolgáltatásokat összehasonlítva tudja eldönteni, hogy a következő biztosítási évre kíván-e biztosítót váltani.

Ha elégedett szolgáltatójával és a következő évre meghatározott díj nagyságával, semmit nem kell tennie: a szerződés a biztosító által közzétett új díjtarifával hatályban marad. A szolgáltatóval való elégedettséget a nyújtott szolgáltatások és a jelenlegi díj nagysága mellett befolyásolhatja a következő évre vonatkozó díj nagysága. A következő évi díj mértéke eltérhet az adott évben (jelenleg) fizetett díj mértékétől (például gépjármű kategóriájának változása, bonus-malus osztály változása miatt).

Amennyiben Ön – a biztosítók következő évi díjtarifáinak áttekintése után, a következő évi díjbesorolásának ismeretében – biztosítót kíván váltani, biztosításának felmondásához az alábbiakat ajánljuk figyelmébe.

A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez - azaz a biztosítóhoz - határidőben megérkezik.

A biztosítási évforduló szempontjából jelentős különbség van a január elsejei, illetve az év közbeni évfordulós szerződések között.

Az év végi szokásos kampányban csak azok az üzembentartók (üzembentartó hiányában tulajdonosok) élhetnek a január elsejei hatályú biztosítóváltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták, vagy a legutóbbi üzembentartó váltásra 2010. január 1. előtti hatállyal került sor.

Ha egy 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartója a meglévő KGFB szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött KGFB szerződése nem tekinthető érvényesnek.

Példa: Az év közbeni évfordulós szerződések esetében a következő példa szemlélteti a biztosítóváltást: a 2012. augusztus 31-én kötött szerződés esetén - ahol a biztosító kockázatviselése is ekkor kezdődik - 2013. augusztus 30-ra lehet a szerződést felmondani, és a felmondásnak 2013. július 31-ig kell a biztosítóhoz beérkeznie. A 2012. október 30-án meghirdetett díjtarifa az év közbeni évfordulós szerződések díjelőírását 2013. január 1-jétől nem módosítja, azokra továbbra is a 2011. október 30-án meghirdetett díjtarifa fog vonatkozni a biztosítás 2013. augusztus 31. napjára vonatkozó évfordulójáig, vagy a szerződés biztosítási évforduló előtti esetleges megszűnéséig vagy a felek közös megegyezésével történő megszüntetéséig.

A biztosítók a jogszabályi kötöttségek miatt a felmondás beérkezésének határidejét nagyon szigorúan veszik. Erről bővebben itt olvashat: Útmutató a kgfb rendszerhez.

I.3. A szerződéses nyilatkozat telefax útján való megtétele

Lehetőség van arra, hogy az ügyfél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését fax útján kösse meg, illetve mondja fel. Mindez természetesen nem jelenti a biztosítók azon jogának korlátozását, hogy a hozzájuk intézett nyilatkozatok valóságtartalmát vizsgálják. Ha tehát a biztosító azt szükségesnek tartja, jogosult ellenőrizni a küldemény hitelességét, az ügyfélakarat valódiságát, ennek megfelelően például kérheti, hogy a feladó mutassa be az eredeti iratot is.

A biztosítóhoz nyilatkozatukat fax útján tevő ügyfeleknek arra is figyelemmel kell lenniük, hogy a felmondásra nyitva álló időszak végső periódusában, a jelentősen növekedett adatforgalom miatt az ilyen üzenetek kezelésében, illetve feldolgozásában – a felmondás határidőben történő megtételét vitássá tevő – technikai eredetű fennakadás, illetve adatvesztés következhet be. Ezek elkerülése érdekében célszerű az ügyfeleknek nyilatkozataik megtételét a határidőt megelőzően, megfelelő időben megtenni, és meggyőződni arról, hogy az igazolható módon a biztosítóhoz beérkezett-e. Javasoljuk tehát a faxüzenet biztosító általi fogadását igazoló bizonylat ellenőrzését és megőrzését.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a felmondás nem volt szabályos, úgy az újonnan választott biztosítóval kötött szerződés nem lesz érvényes.

Különösen ügyelni kell arra, hogy a felmondással érintett szerződésnél ne legyen díjhátralék/díjtartozás, mert ez a szerződés felmondással történő megszűnése helyett, a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

I.4. Szerződés az új biztosítóval

I.4.1. A 2012. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifához kapcsolódó szerződéskötés szabályai

Felmondás esetén feltétlenül gondoskodnia kell új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötéséről az újonnan választott biztosítónál. A biztosítási szerződés megkötésekor fokozottan ügyeljen arra, hogy amennyiben a díjtarifa szerint valamely kedvezmény igénybevételére jogosult, akkor a kedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentumot — másolatban — mellékelje az ajánlathoz.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződéskötéskor a díj megállapítása szempontjából lényeges valamennyi körülményt a valóságnak megfelelően közöljön a biztosítóval. Ellenkező esetben a biztosítók a szerződés díját – legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő 60 napon belül – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal utólag módosíthatják, amennyiben az üzembentartó a szerződéskötéskor a valóságnak nem megfelelő adatokat közölt, és emiatt a szerződés díja a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól eltér.

I.4.2. Baleseti adó

A díjtarifák nem tartalmazzák az éves díj 30%-át kitevő, kötelezően fizetendő baleseti adót, amely az Ön költségeit növeli! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a biztosító a szerződő által befizetett összegből elsőként a baleseti adót majd ezt követően a díjat könyveli le. Amennyiben a szerződő a díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett be, a szerződés díjhátralékossá válik, és akár meg is szűnhet.

A baleseti adóról bővebben itt olvashat.

I.4.3. Kártörténeti nyilvántartás

A kártörténeti igazolásra vonatkozó papír alapú igazolásokat 2011. július 1-jétől felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer, amelyről bővebben olvashat a bonus-malus besorolási rendszer fejezet alatt. A szerződés megkötésekor a biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezni a kárnyilvántartásból a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat, és ennek alapján állapítja meg a végleges besorolást.

Az üzembentartó - a nyilatkozatában rögzített kárelőzményi adatok ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében - köteles biztosítóváltás esetén megadni az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá a kártörténeti rendszer azonosító számot. Amennyiben az üzembentartó az újonnan megkötött szerződésben a bonus-malus besorolást illetően a korábbiakban megállapított besoroláshoz képest eltérést tapasztal, célszerű először a korábbi biztosítóhoz fordulni annak tisztázása érdekében, hogy az elektronikus kárnyilvántartási rendszerbe továbbított adatok helytállóak voltak-e. Javasoljuk továbbá, hogy az üzembentartó a biztosító által megállapított díjat ebben az esetben is fizesse be, így elkerülhetővé válik a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése.

I.4.4. Kockázatviselés

A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott időponttal kezdődik, ennek hiányában a szerződés megkötésének időpontjával. A biztosítási díj a kockázatviselés időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A biztosítás első és további díjrészletei a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a biztosítási szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díjrészletek pedig az adott fizetési időszak első napján esedékesek. A díjfizetésre különösen akkor kell ügyelni, ha a szerződéskötés közvetítő útján történik és a biztosításközvetítő az ajánlattételkor nem vesz át díjat. A biztosítási szerződés megkötésekor meg lehet ugyan állapodni abban, hogy a biztosítás első díjrészlete csak a kockázatviselés kezdetét – a szerződés hatályba lépését – követően váljon esedékessé, azonban vigyázni kell arra, hogy a díjfizetés (megállapodás szerinti) esedékességéig az aktuális díj befizetésre kerüljön. Erre a biztosítók általában külön csekket adnak vagy azt a szerződő fél is kérheti.

A díjfizetés követése, pontosabban a szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása jogszabályban rögzített kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. A díjfizetésre vonatkozó szabályokról bővebben a díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok fejezetben olvashat.

Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig – az esedékességtől számított 60 napos póthatáridővel – igazolható módon fizetési felszólítást küld. A 60 napos türelmi idő elteltével amennyiben a biztosítóhoz nem érkezik meg a díj összege, a biztosítási szerződés - az esedékességtől számított 60. napon - megszűnik. A megszűnés tényéről a biztosító az üzembentartót 15 napon belül, igazolható módon, írásban értesíti.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az üzembentartó az esedékes biztosítási díjat a fizetési felszólítás kézhezvételét követően csak részben fizeti meg, és emiatt a szerződés díjrendezetlen állapotba kerül, a biztosító a fedezettség megteremtéséhez szükséges díj kapcsán az adott díjfizetési időszakra vonatkozóan nem köteles a teljesítésre vonatkozó ismételt felszólítást küldeni. Ebben az esetben, ha a befizetett díjjal arányos időtartam a 60 napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedékességet követő 60. napon megszűnik. Ha viszont a befizetett díjjal arányos időtartam több mint 60 nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.

Példa: Példával szemléltetve, ha az ügyfél éves díjfizetés vállalása mellett, az éves 12.000 forint összegű, január 1-jei esedékességű biztosítási díjat és a 3.600 forint összegű baleseti adót (azaz együttesen 15.600 forintot) esedékességkor nem fizeti meg, a biztosító az esedékességtől számított 30 napon belül fizetési felszólítást küld ki az ügyfél részére. Az ügyfél azonban az esedékes 15.600 forint helyett csak 10.000 forintot fizet be a biztosító számlájára. Ebben az esetben a biztosító – az éves díjfizetési gyakoriságra figyelemmel – először a 3.600 forint összegű baleseti adót könyveli le, és ezt követően a fennmaradó 6.400 forintot veszi biztosítási díjként figyelembe. Az ügyfél által meg nem fizetett, hiányzó 5.600 forint összegű díjról nem köteles igazolható módon külön díjfelszólítót küldeni. A díjhátralék következtében a szerződés nem az egész biztosítási időszakra, hanem csak a 6.400 forint biztosítási díjjal fedezett időtartamra, azaz július 13-ig marad fenn. Ha az ügyfél által befizetett összeg olyan kevés, hogy a baleseti adón túl a biztosítási díjként figyelembe vehető összeg csak kevesebb, mint 60 napot fedez, akkor a szerződés az esedékességtől számított 60. napon megszűnik. Így a fenti esetben, ha az ügyfél csak 4.600 forint biztosítási díjat fizet be (ami az éves díjfizetési gyakoriságra figyelemmel fizetendő 3.600 forintos baleseti adó levonását követően 1.000 forint biztosítási díj megfizetését jelenti), úgy a szerződés március 2-án, szökőév esetén március 1-jén megszűnik.

A díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridő alatt a biztosító kockázatviselési kötelezettsége fennáll, vagyis a károsult követelését a biztosító akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset ezen időszakon belül történt. Az adott biztosítási évre vonatkozóan, díjnemfizetéssel megszűnt szerződés esetén az üzembentartó még hátra lévő időre fedezetet nyújtó szerződésre vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés díjnemfizetés következményeként szűnt meg. Az adott biztosítási évből hátra lévő időre fedezetet nyújtó, más biztosítóval kötött szerződés érvénytelen.

Az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés évfordulója a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződésben meghatározott évforduló lesz.

Ugyanakkor ez a biztosító a szerződő következő biztosítási időszakra vonatkozó új ajánlatát nem köteles elfogadni. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés esetében az alábbi példa szemlélteti a biztosítók ajánlatelfogadási kötelezettségét

Példa: amennyiben az ügyfél 2012. december 31-i évfordulójú szerződése 2012. augusztus 31-én díjnemfizetés miatt megszűnt, úgy a 2012. szeptember 01. - 2012. december 31. időszakra vonatkozóan kizárólag az a biztosító fogadhatja el az ügyfél ajánlatát, ahol a szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg. Amennyiben azonban az ügyfél például csak 2013. március 1. napján köti újra a fenti, 2012. augusztus 31. napján díjnemfizetéssel megszűnt szerződését, bármely biztosítónál megkötheti a szerződését, azonban figyelemmel kell lennie arra is, hogy az új biztosító fogja kiszámolni és beszedni a 2012. szeptember 1-jétől az új szerződés megkötéséig terjedő időszakra vonatkozó fedezetlenségi díjat, amely lényegesen magasabb lehet a biztosítási díjnál. Az új biztosítónál 2013. március 1. napjával kötött szerződés esetében a biztosító a 2012. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifák szerint jogosult szerződést kötni. Ha azonban az ügyfél például 2013. március 15-én köti újra a szerződést, akkor – a 2013. január 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a szerződés megkötésekor hatályos díjtarifa szerint jogosult szerződést kötni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fedezetlenségi díjat mindig a fedezetlen időszakra meghirdetett díjtarifa szerint kell megfizetni.

Példa: Az előző példa szerinti esetben 2012. év fedezetlen időszakára vonatkozó fedezetlenségi díjat a 2011. október 30-án meghirdetett, 2012. január 1-jétől hatályos díjtarifa szerint, míg a 2013. év fedezetlen időszakára vonatkozó díjat a 2012. október 30-ig meghirdetett, 2013. január 1-jétől hatályos díjtarifa szerint kell megfizetni.

Javasoljuk, hogy az új szerződés megkötése esetében az ügyfelek kellő körültekintéssel járjanak el, és törekedjenek arra, hogy a szerződés díját befolyásoló adatok felhasználásával - akár a biztosítók vagy az alkuszok honlapján elérhető tarifáló programok alkalmazásával - pontosan számítsák ki a konkrét élethelyzetükre vonatkozó díjat, és ennek ismeretében tegyenek ajánlatot a választott biztosítónak.

II. Az érdekmúlás szabályai

A biztosítási szerződés megszűnésének – a felmondás melletti – másik jellemző esete az érdekmúlás (pl.: tulajdonosváltás vagy a forgalomból történő végleges kivonás). Az érdekmúlás tényét az üzembentartónak írásban kell közölnie a biztosítóval és be kell mutatnia az azt igazoló dokumentumokat is. A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító köteles a megszűnés tényéről és a bonus-malus besorolásról a tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzembentartót írásban értesíteni.

Az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. Ha az előző szerződés érdekmúlás miatt, de az új szerződés kötését megelőzően két éven túl szűnt meg, az új szerződés besorolása csak A00 lehet.

Ha az ügyfél a biztosítónak bejelenti, hogy gépjárművét eladta, az ügyfélnek visszajár az a befizetett biztosítási díj, amely az érdekmúlás valós időpontját (az adásvételi szerződés megkötésének napja) - követő időszakra nyújtott volna fedezetet. Az új gépjárműre vonatkozóan az ügyfél bármely biztosítónál megkötheti szerződését, amelynek kockázatviselési kezdete és évfordulója az új szerződés megkötésének napja lesz. Az új gépjárműre vonatkozóan az új biztosítási szerződést az ügyfélnek a forgalomba helyezés napjával kell megkötnie. De, ha a tulajdonszerzés már forgalomban lévő járműre vonatkozik, akkor a tulajdonszerzés napjávalszükséges az új szerződés megkötése. Amennyiben az ügyfél az új szerződés megkötésével az előbbiekben jelzett időpontokhoz képestkésedelembe esik, úgy fedezetlenségi díjat köteles megfizetni.

Javasoljuk, hogy az új szerződés megkötése esetében az ügyfelek kellő körültekintéssel járjanak el, és törekedjenek arra, hogy a szerződés díját befolyásoló adatok felhasználásával - akár a biztosítók vagy az alkuszok honlapján elérhető tarifáló programok alkalmazásával - pontosan számítsák ki a konkrét élethelyzetükre vonatkozó díjat, és ennek ismeretében tegyenek ajánlatot a választott biztosítónak.

III. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyes kérdéseiről

III.1. A díjtarifa

A díjtarifa fogalmát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) határozza meg meg. E szerint díjtarifának minősül a külön rendeletben (21/2011. (VI.10) NGM rendelet) meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége.

A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg. A biztosító csak jogszabályban meghatározott esetben módosíthatja a korábban megállapított díjat, ha a szerződés díja a szerződő üzembentartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

A szerződő üzembentartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő 60 napon belül, az üzembentartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

III.2. Az egyértelmű díjtarifa hirdetés követelménye

Fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható az az eljárás, amikor a biztosító a díjtarifáját oly módon alakítja ki és teszi közzé, hogy adott ügyfélcsoport számára – például konkrétan meg nem határozott kedvezmények meghirdetésével – a következő évi díj előre, pontosan nem határozható meg. A biztosító ezzel az ügyfeleket elzárja attól a lehetőségtől, hogy a saját körülményeikre szabott díjat pontosan megállapíthassák és így megalapozottan dönthessenek szerződésük fenntartásáról vagy az esetleges biztosítóváltásról. A Felügyelet a díjak ilyen módon való meghirdetését nem tartja elfogadhatónak és hatósági eszközökkel szerez érvényt a jogszabályi előírásoknak. A kedvezményeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy minden egyes ügyfél pontosan meg tudja határozni a következő évben fizetendő díjat.

III.3. A biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás

A biztosítási szerződés létrejöttét a biztosító a biztosítási kötvény megküldésével igazolja vissza az ügyfél számára.

A piaci szereplők ugyanakkor a kötvény kiállítását megelőzően az ügyfelek tájékoztatásának érdekében sms-ben, vagy email üzenetben is adhatnak tájékoztatást az ajánlat tartalmára, vagy a szerződés körülményeire vonatkozóan. E tájékoztatások azonban nem pótolják a kötvény kiállítását, amely a biztosítási szerződés létrejöttének írásbeli tanúsítására szolgál. Emiatt a sms-ben, továbbá az email üzenetben adott tájékoztatások mellett az ügyfeleknek biztosítási kötvényt is kapniuk kell a biztosítótól.

III.4. Egyesülettel történő szerződéskötés

A biztosító egyesületekkel történő szerződéskötés során az ügyfeleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a biztosító egyesület tagjává válással a biztosítási díj megfizetésén túlmenően a biztosító egyesület alapszabályában foglaltaktól függően tagdíjfizetési kötelezettségük is fennállhat. Továbbá a biztosító egyesületek legfelsőbb szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) – ha ezt az alapszabály lehetővé teszi – jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, amennyiben más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére.

III.5. Díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok

A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása jogszabályban rögzített kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. Mindezekből következően, ha a csekkes befizetést választó ügyfelek azt észlelik, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerülése érdekében célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (például átutalás vagy rózsaszín csekk) választják, emellett pedig megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a biztosító ügyfélszolgálatánál.

A csekk megküldésének elmaradása csak abban az esetben tekinthető kötelezetti, tehát biztosítói késedelemnek, ha a biztosító a csekk megküldését az adott díjfizetési időszakokra megfelelő határidővel a szerződésben kifejezetten vállalta.

A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt intézkedni kell, különben a szerződés az esedékességtől számított 60. napon díjnemfizetés miatt megszűnik.

III.6. Kártalanítási Számla

A vonatkozó jogszabály alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) a Kártalanítási Számla (Garanciaalap) kezelőjeként egyik kiemelkedő feladata azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelése és a károsultak kártalanítása, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak.

Abban az esetben teljesít kifizetést a Kártalanítási Számla, ha… Abban az esetben teljesít kifizetést a Kártalanítási Számla, ha a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette), vagy a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével).

Abban az esetben köteles a kártérítés összegét megelőlegezni a Kártalanítási Számla, ha… Abban az esetben köteles a kártérítés összegét megelőlegezni a Kártalanítási Számla, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a vétlen károsulttal szemben helytállnia, vagy a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

III.7. Kártalanítási Alap

A Kártalanítási Alap egy olyan pénzalap, mely abban az esetben nyújt a károkra fedezetet, ha egy biztosító ellen felszámolási eljárás indult. Amennyiben a károkozáskor az üzembentartó rendelkezik ugyan biztosítási fedezettel, de a felelősségbiztosítója felszámolás alá került, az üzembentartó gépjárművével okozott károk megtérítését e biztosító helyett a Kártalanítási Alap fedezi.

Forrás:  MNB
 
2013-10-30 10:00:00
Gyorslinkek

A www.netrisk.hu olyan biztosítási szerződések értékesítését végző internetes összehasonlító felület, amely a szerződések összehasonlításán túl az ügyfél által kiválasztott biztosítási szerződés megkötésének kezdeményezésére is alkalmas. Az oldalon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), autós kiegészítő biztosítás, casco (személygépjárműre, motorra és tehergépjárműre 3,5 tonna össztömegig), lakásbiztosítás, utasbiztosítás és útlemondási biztosítás köthető. Tájékoztatjuk, hogy az összehasonlító funkció nem alkalmas az összetett, bonyolult vagy az átlagostól eltérő egyedi kockázatokat lefedő biztosítási fedezetek és szolgáltatások ajánlására. Az oldal a kgfb termék kivételével nem hasonlítja össze a piacon elérhető összes biztosítási szerződést. Egyedi igényekre, kockázatokra irányuló biztosításokkal kapcsolatban kérjük keresse telefonos ügyfélszolgálatunkat. Vállalkozói vagyon-, felelősség- és csoportos biztosításokra vonatkozó igényét a Netrisk Agent szolgáltatásunk keretében online is jelezheti.

A www.netrisk.hu weboldalt a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Kft. (rövidített neve: Netrisk.hu Kft.) üzemelteti, független biztosításközvetítői tevékenységért maga felel, az esetlegesen okozott kárért vagy sérelemdíjért szakmai felelősségbiztosítója, a Generali Biztosító Zrt. áll helyt. Az üzemeltetőről további információt a Rólunk menüpontban talál. A weboldal használatával Ön elfogadja a Felhasználási Feltételekben foglalt valamennyi feltételt.

A www.netrisk.hu oldalon az üzemeltető a biztosításközvetítésen túl egyéb más tevékenységet (pénzügyi szolgáltatások hirdetése, pénzpiaci többes ügynöki tevékenység, távközlési szolgáltatások közvetítése) is végez.