|
Mire terjed ki a biztosítás?
Az UNIQA Biztosító Rt. Multi Plus Casco biztosítási termékének elemei:
lopáskár: a biztosított jármű, vagy biztosítási fedezet alá tartozó alkatrészeinek, tartozékainak ellopása, önkényes elvétele, elrablása, valamint e cselekménnyel összefüggésben keletkezett sérülése.
elemi károk: a biztosított jármű tűz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatúnak regisztrált földrengés, földcsuszamlás, kő és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s erősségű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás által keletkezett károsodása.
gépjármű-törésbiztosítás: a biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, illetve egyéb sérülés.
önálló üvegkár: a biztosított járműnek kizárólag az ablaküvegeiben, bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, illetve egyéb sérülés.
Az alapbiztosítás az igényeknek megfelelően többféle részelemmel bővíthető, ezek a következők:
- kiegészítő extratartozék-biztosítás
- kiegészítő baleset-biztosítás
- belföldi poggyászbiztosítás
- AUTOHELP: gépjármű segítségnyújtás és biztosítás, külföldi jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás személygépkocsival utazók részére
Mire nem terjed ki a biztosítás?
- Az olyan károkra, amelyek háborús jellegű eseményekkel vagy bármilyen tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel, versennyel, sugárzó anyagok és termékek hatásával összefüggésben keletkeztek.
- Az olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek a gépjármű hatósági engedély nélkül átalakítása miatt, vagy az alapbiztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következtek be.
- A biztosítási feltételekben részletezett olyan alkatrészek és tartozékok káraira, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban tároltak.
- A foglalkozásszerű bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatti ellopására, ha a gépjármű nem került meg.
- A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a közúti személyfuvarozásra (taxi)
- Azon töréskárok, amelyek nem baleseti jelleggel, pl. alkatrész anyagfáradásából eredő törés, hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus károk miatt keletkeztek,
- A szerződéskötést követően beépített azon extratartozékokra, amelyeket a szerződés mellékleteként nem tüntettek fel,
- Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem viseli.
- A karosszéria teljes fényezésének költségét a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azt a gyári javítási technológia előírja.
- A szolgáltatások általános forgalmi adójára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,
Milyen és hány éves jármű biztosítható?
CASCO biztosítási szerződés személygépkocsi esetén 8 éves korig, kishaszonjárműnél 10 éves korig köthető.
Nem biztosíthatók az alábbi járművek:
- Versenyautó
- Gázüzemű jármű
- AF-el kezdődő alvázszámú gépkocsi
- Bármelyik biztosítóintézetnél, korábban totálkárosnak minősített és ebből az állapotából helyreállított gépjármű
- Finanszírozott autó, amennyiben az önerő nem éri el a 20%-ot
- Forgalmi engedéllyel nem rendelkező járművek
- Nem magyar rendszámú járművek
- Veszélyes anyag szállítására alkalmas jármű
- Tartály-gépkocsi, tartály-pótkocsi
- Bérgépkocsi (kivéve tartós bérlet)
A biztosítás területi hatálya
A szerződés területi hatálya: Európa, valamint Törökország teljes területe. A szerződés területi hatálya nem terjed ki a volt Szovjetunió tagállamainak területére.
A biztosítás időbeli hatálya
A Casco határozatlan időtartamra szóló gépjármű-biztosítás. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási év kezdetének a napját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
Hogyan jön létre a szerződés?
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával akkor jön létre a szerződés megkötésére tett ajánlat átvételének időpontjában, ha a biztosító ajánlatra az átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozott, vagy azt írásban nem utasította vissza.
Megkötésére csak az jogosult, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti meg.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 00 órájakor megkezdődik, amikor az ajánlat a biztosítóhoz beérkezett, és a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizette, illetőleg az átvett díjat a biztosító képviselője (megbízottja) nyugtázza.
A szerződő felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének a fentiektől eltérő időpontjában is.
A biztosítás díja és a díjfizetés, bonusz-rendszer
A biztosítási díj a teljes biztosítási időszakra előre, egy összegben fizetendő, kivéve, ha a szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg. Részletfizetés esetén a biztosító a díjszabásban meghatározott, a díjfizetés gyakoriságától és módjától függő díjpótlék fizetését írja elő.
A biztosító jogosult minden biztosítási időszakra új biztosítási díjat megállapítani. Ha a biztosító az új biztosítási időszakra az előzőnél magasabb biztosítási díjat ír elő, köteles azt a szerződés lejárati napját legalább 30 nappal megelőzően a szerződő tudomására hozni.
A szerződő a biztosítási időszakban - az alapbiztosítás díjából - kármentességi díjkedvezményre, illetve annak növekedésére jogosult, ha a szerződés a biztosítási időszakot megelőző legalább egy éves időszakban folyamatosan fennállt, és ezen idő alatt a biztosító biztosítási eseményre szolgáltatást nem teljesített.
Más biztosítóintézetnél megszerzett bonus, is érvényesíthető a szabályzatban rögzített feltételek mellett.
Mit kell tenni ha bekövetkezett a biztosítási esemény?
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztét követő két munkanapon belül be kell jelenteni.
Külföldön bekövetkezett kár esetén, a biztosító által kijelölt segítségnyújtó intézménynél kell a kárt bejelenteni.
A tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságon is be kell jelenteni. Lopáskár esetén a rendőrségen feljelentést kell tenni.
A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentéstől számított öt nap elteltéig köteles a sérült járművet változatlan állapotban tartani.
A teljes jármű ellopása esetén a járműhöz tartozó összes kulccsal (beleértve az elektronikus kódkulcsokat is) el kell számolni.
A biztosító szolgáltatása
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett károsodások - magyarországi hivatalos márkaszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett - helyreállításának számlával igazolt költségét.
Amennyiben a helyreállítás nem márkaszervizben történik, a biztosító a javítás - magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő - számlával igazolt költségét téríti meg.
A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében megállapodást köthetnek.
A biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemelkedést. Használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén, a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést figyelmen kívül hagyja.
A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségét téríti meg.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított járműben keletkezett értékcsökkenésre.
Totálkár esetén a biztosító a járműnek a maradványértékkel (a roncs értékével) csökkentett pótlási értékét téríti meg. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem kötelezhető.
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán sérültjármű indokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával, őrzésével, ismételt forgalomba helyezésével felmerült költségek számlával igazolt összegét.
Önrészesedés
Kár esetén az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből káreseményenként a szerződésben vállalt nagyságú összeget a biztosított maga viseli.
A választható önrészesedési csoportok:
- a kár 10%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 25%-a, de legkevesebb 30000 Ft
- a kár 10%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 25%-a, de legkevesebb 50000 Ft
- a kár 10%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 25%-a, de legkevesebb 100000 Ft
- a kár 10%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 25%-a, de legkevesebb 200000 Ft
- a kár 10%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 50%-a, de legkevesebb 30000 Ft
- a kár 20%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 50%-a, de legkevesebb 30000 Ft
- a kár 20%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 50%-a, de legkevesebb 50000 Ft
- a kar 20%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 50%-a, de legkevesebb 100000 Ft
- a kár 20%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 50%-a, de legkevesebb 200000 Ft
- a kár 20%-a, de minimum, az alapbiztosítás éves díjának 100%-a, de legkevesebb 30000 Ft
Csökkentett önrészesedésű kártérítés:
Önálló üvegkár esetén valamint kármegelőzési céllal végzett zárjavítás vagy csere esetén a biztosító a szerződésben vállalt minimális önrészesedési összeget (az éves díj 25%-a, 50%-a, 100%-a, illetve 30000, 50000, 100000, 200000,-Ft/ nem veszi figyelembe.
Növelt önrészesedésű kártérités:
Amennyiben a biztosított járművet olyankor éri kár, amikor azt a szerződő által nem engedélyezett életkorú személy vezette, a biztosító az önrészesedéssel csökkentett kárösszeg 80 %-át fizeti ki. Ugyancsak az önrészesedéssel csökkentett kárösszeg 80 %-át fizetheti ki a biztosító abban az esetben, amennyiben kétséget kizáróan megállapítja, hogy a szerződésben a szerződő, biztosított címeként megjelölt cím nem egyezik meg a szerződő, biztosított állandó, vagy ideiglenes lakhelyével, illetőleg székhelyével, telephelyével.
Amennyiben az önrészesedés növekedésének az előzőek szerinti mindkét indoka egyidejűleg fennáll, a biztosító az önrészesedéssel csökkentett kárösszeg 60 %-át fizetheti ki.
A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a kár megtérítése alól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
Ilyen magatartás:
- ha a gépjárművet érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezették;
- ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették
- ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
- ha a (gép)járművet szakszerűtlenül üzemeltették
- ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a (gép)jármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be.
- a biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg
Mentesül a biztosító a teljes jármű ellopása miatti kár megtérítése alól, amennyiben a kár bejelentését követően a szerződő és a biztosított nem tud hitelt érdemlő módon elszámolni a járműhöz tartozó és az ajánlaton rögzített számú összes kulccsal. Kulcson értjük a jármű ajtajának kinyitására, a motor elindítására, továbbá a védelmi rendszer ki-és bekapcsolására szolgáló, a járműhöz rendszeresített eszközöket.
Mentesül továbbá a biztosító a jármű ellopása miatti kár megtérítése alól, amennyiben a szerződő/biztosított hitelt érdemlő módon nem tud elszámolni a gépjármű forgalmi engedélyével, illetve törzskönyvével. A biztosító mentesülését eredményezi különösen a forgalmi engedélynek, illetve törzskönyvnek gépjárműben hagyása.
Mentesül a biztosító amennyiben a biztosított, szerződő a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeket illető közlési kötelezettségét megszegi, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében
Milyen változásokat kell a biztosítónak bejelenteni?
A biztosított (szerződő) 15 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak írásban a szerződéses feltételekkel összefüggő, az alábbiakban megnevezett változtatásokat:
- lakhely (telephely), levelezési cím változását,
- a lehetséges vezetők körének megváltozását
- a jármű rendszámnak, alvázszámának változását,
- a jármű felszereltségének változását,
- a jármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási szerződés, illetve egyéb igazolás bemutatásával),
- a jármű forgalomból való kivonását,
- a járművel iparjogosítvány alapján folytatandó közúti személyfuvarozói (taxi) tevékenység vagy bérgépkocsiként (Rent a car) való üzemeltetés megkezdését. Bérgépkocsiként történő használatnak minősül a gépkocsi ellenérték fejében más részére való kölcsönzése.
A változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást, kivéve, ha bizonyítható, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító már a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
A biztosítási szerződés módosítása (díjváltozás)
A biztosító jogosult minden biztosítási időszakra új biztosítási díjat megállapítani. Ha a biztosító az új biztosítási időszakra az előzőnél magasabb biztosítási díjat ír elő, köteles azt a szerződés lejárati napját legalább 30 nappal megelőzően a szerződő tudomására hozni.
A biztosítási szerződés megszűnése
A szerződés megszűnik:
- ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált
- a biztosítási érdek megszűnt
- ha a biztosított járművet személyszállító taxiként, vagy bérgépkocsiként (Rent a car) helyezik üzembe
- amennyiben a szerződő a biztosító által megváltoztatott díjat nem fogadja el
- amennyiben a szerződő a biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem fizette be, kivéve, ha a biztosító halasztást engedélyezett, vagy díjkövetelését bírósági úton érvényesítette
A biztosító titoktartási kötelezettsége
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 99.§-a értelmében a biztosító jogosult kezelni a biztosított (szerződő), kedvezményezett személyes adatait és a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő adatokat.
A biztosított titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésére álló adat tekintetében, amely ügyfeleink személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, a biztosítónál kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titoknak minősülő adat csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél vagy törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A titoktartási kötelezettség a törvény 97. § (2) bekezdése szerint nem áll fenn:
a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel; a büntetőügyben, valamint csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a gyámhatósággal és az egészségügyi hatósággal szemben.
A törvény a fentieken túlmenően lehetőséget ad olyan összesített adatszolgáltatásra, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a biztosítók közötti olyan adatszolgáltatásra, amely egyedi azonosításra nem alkalmas, illetve a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.
|
