|
Mire terjed ki a biztosítás?
Az OTP-Garancia Biztosító Rt Casco biztosítási termékének elemei:
elemi kár: a biztosított vagyontárgyat károsító tűz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5. fokozatúnak jelzett földrengés, továbbá földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása, a legalább 15 m/ sec sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, vezetéktörésből eredő vízkár, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás
töréskár: a biztosított gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban, az utastér üvegezésében baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott maradandó alakváltozás, sérülés. Baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás az idegen személy szándékos rongálása is
személysérüléses beleseti kár: személysérüléses baleseti kárnak minősül, ha a szerződés hatálya alá tartozó gépjárművel közlekedő biztosítottakat, olyan a biztosítottak akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás (baleset) éri, amelynek következtében egy éven belül életüket veszítik, maradandó teljes vagy részleges rokkantságot, vagy múlékony sérülést szenvednek.
lopás-, rabláskár: valamennyi kár, amely a biztosított vagyontárgyban azzal összefüggésben következett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt gépjárművet ellopta (ide értve a jogtalan használat végett elkövetett önkényes elvételt is). Lopáskár az is, ha a biztosított gépjármű meghatározott alkatrészeit és (vagy) tartozékait a megfelelően lezárt gépjárműből a teljes gépjármű ellopása nélkül az elkövető jogtalanul kiemelte, kiszerelte vagy leszerelte és eltulajdonította. Lopáskárnak minősül a biztosított vagyontárgy ellopása vagy lelopása (jogtalan kiemelése, kiszerelése, leszerelése, a teljes biztosított gépjármű eltulajdonítása) során, illetőleg a felsoroltak kísérlete következtében beálló rongálódási kár is. Lopáskárnak és így biztosítási eseménynek minősül az is, ha az elkövető a gépjármű tárolására szolgáló, legalább biztonsági zárral ellátott helyiségbe (garázs, telephely) történő jogtalan behatolás során vagy azt követően okoz kárt a biztosított vagyontárgyban.
Rablásnak minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat akként tulajdonítja el, hogy az elvétel során - vagy az elvett vagyontárgy megtartása érdekében - erőszakot, vagy az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg a biztosítottat vagy a gépjárművet a biztosított engedélyével használó személyt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rabláskárnak minősül a biztosított vagyontárgyban rablás, illetve annak kísérlete következtében beálló rongálódási kár is.
Az alapbiztosítás az igényeknek megfelelően többféle részelemmel bővíthető, ezek a következők:
- kiegészítő biztosítás a gépjárművel utazók személyi használati tárgyaira
- kiegészítő biztosítás extratartozékokra
- kiegészítő baleset-biztosítás
- kiegészítő bérgépjármű-biztosítás
Mire nem terjed ki a biztosítás?
- nem térül azon tűzkár, illetőleg egyéb elemi kár, amelyet gyúlékony, robbanó, vagy maró anyagoknak a biztosított gépjárműben történt szállítása okozott vagy súlyosbított
- az a kár, amely sugárzó anyagok és termékek hatására vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett
- az a kár, amelyet háborús esemény vagy társadalmi tömegmegmozdulás (sztrájk, blokád, tüntetés, forradalom stb.) okozott
- a gépjárműverseny során vagy az arra történő felkészüléskor keletkezett
- ha azt a szállítmány elmozdulása okozta
- ha a kár nem baleseti jellegű (pl. hűtőfolyadék megfagyásának következménye, műszaki hiba, anyagfáradás, anyaghiba)
- ha a gépjármű munkagépként történő használatával függ össze, így különösen ha az a különleges gépjármű munkavégzése közben, vagy a közlekedésre való felkészítése alkalmával keletkezett
- az a lopáskár, amely a káresemény időpontjában a biztosított tudtával leszerelt, vagy kiszerelt állapotban lévő, vagy ebben az állapotban tárolt gépjármű alkatrészeinek és tartozékainak ellopásával keletkezett,
- ha a forgalmi engedélyben megjelölt tulajdonos (üzemben tartó) a biztosított vagyontárgyat bármilyen jogcímen más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a gépjárművet az ily módon jogszerű birtokos elsikkasztja (ellopja), vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti
Milyen és hány éves jármű biztosítható?
A casco biztosítási szerződés alapján az érvényes belföldi forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárműveket, az első forgalombahelyezéstól számított 8 éves korig lehet kockázatba vonni.
Nem biztosíthatók az alábbi (ettől külön engedéllyel a biztosító eltérhet):
- a V, Z, P, E forgalmi rendszámú gépjárművek,
- a versenyautók és a sportkivitelű gépjárművek,
- amerikai vagy ausztrál gyártmányú, illetőleg amerikai vagy ausztrál piacra készített gépjárművek,
- motorkerékpárok,
- autóbuszok,
- külföldi forgalmi rendszámú, illetőleg külföldi természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő gépjárművek,
- veszélyes anyag- vagy veszélyes áru-szállítást végző gépjárművek,
- forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek,
- nyitott karosszériás, illetőleg vászontetős gépjárművek (ideértve a cabrio megjelölésűeket is),
- bizonytalan alvázszámú (AF), bizonytalan évjáratú gépjárművek
A használat módja miatt nem köthető Garancia Casco biztosítás:
- személy-bérfuvarozást végző gépjárművekre (taxi-üzemeltetés);
- a veszélyes anyag- vagy veszélyes-áru szállítást végző gépjárművekre;
- a bérgépjárművekre.
A biztosítás területi hatálya
A biztosítás az Európában - ide értve Törökország egész területét - bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. Nem terjed ki a biztosítás Európán kívülre, továbbá a volt Szovjetunió utódállamaira, kivéve Észtországot, Lettországot és Litvániát.
A biztosítás időbeli hatálya
A Casco határozatlan időtartamra szóló gépjármű-biztosítás. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási év kezdetének a napját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
Hogyan jön létre a szerződés?
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával akkor jön létre a szerződés megkötésére tett ajánlat átvételének időpontjában, ha a biztosító ajánlatra az átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozott, vagy azt írásban nem utasította vissza. Megkötésére csak az jogosult, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti meg.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító - amennyiben az ajánlatot nem utasította vissza - az azt követő nap 0. órájától viseli a kockázatot, hogy a szerződő (biztosított) az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizette. Ha a szerződő (biztosított) az első díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A biztosított (szerződő) bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be. A biztosító kockázatviselése az első díj megfizetése nélkül is - a szerződéskötéssel - megkezdődik, ha a biztosító az első díj megfizetésére a biztosítottnak (szerződőnek) halasztást adott, vagy a díj iránti igényét bírósági úton érvényesítette.
A biztosítás díja és a díjfizetés, bonusz-rendszer
A biztosítás éves díját - a pótdíjak, valamint a díjkedvezmények figyelembevételével - a biztosító határozza meg. Az éves biztosítási díj a biztosítási év első napján esedékes. A biztosító a szerződő részére - havi, negyedéves - részletfizetést is engedélyezhet. A biztosítás első díjrészlete a szerződéskötéskor, a folytatólagos díjrészlet pedig a szerződésben (kötvényben) kikötött díjfizetési időszak (hónap, negyedév, félév) első napján esedékes. Ha a biztosító kockázatviselése a hónap 15. napjáig megkezdődik, az adott hónapra a teljes havi díjrészletet meg kell fizetni. Ha a kockázatviselés a hónap 16. napján, vagy az után kezdődik, a díjfizetési kötelezettség a következő hónap első napjával kezdődik.
A biztosító kármentességi díjkedvezményt (bonus) nyújt azon időszak alapján, amely alatt a biztosító, illetve az előző biztosítók biztosítási szolgáltatást (kárkifizetést) nem teljesített(ek). Minden egyes igazolt kármentes év (megfigyelési időszak) alapján 5% díjkedvezményre jogosult a szerződő (biztosított). A kármentességi díjkedvezmény legmagasabb mértéke nem haladhatja meg a mindenkori, a díjkedvezmény alapjául szolgáló biztosítási díj 50%-át.
Mit kell tenni ha bekövetkezett a biztosítási esemény?
A biztosítási eseményt az annak bekövetkezését, vagy a biztosított (szerződő) tudomására jutását követő két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktalanul be kell jelenteni.
A kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:
- a jármű forgalmi engedélyét,
- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,
- szabálysértési vagy büntető eljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,
- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát és a nyomozást megszüntető határozatot,
- teljes gépkocsi lopás esetén a (gép)jármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,
- teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a (gép)jármű összes kulcsait és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit tartozik a biztosítónak leadni,
- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,
- minden egyéb olyan okmányt vagy iratot, amely a jogosultság, a kárigény, illetve a kárösszeg elbírálásához szükséges.
A biztosító szolgáltatása
Javítással helyreállítható károk esetében:
- Ha a sérült alkatrész, tartozék vagy vagyontárgy gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét, ha pedig az alkatrész sérülése nem javítható, az új alkatrésszel történő pótlás költségét téríti meg a biztosító. Ha a sérült alkatrész, vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, az ebből eredő többletköltséget a biztosító nem fizeti meg.
- A gépjármű utastér üvegeinek törése esetén a biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a megsérült üveg a gépjármű üzemelésére vonatkozó műszaki előírásoknak nem felel meg.
- A biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezését téríti meg, a karosszéria teljes fényezésének költségeit azonban csak akkor, ha a gépjármű külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.
- A biztosító minden esetben értékemelkedést von le a helyreállítás anyagköltségéből a gépjármű korának és avultságának megfelelő mértékben.
Szolgáltatás totálkár esetén:
- A biztosító a gépjármű káridőponti értékét téríti meg, kivéve azon Magyarországon új állapotban vásárolt (0 Km-es) gépjárművek töréskár miatti totálkárát, ahol a gépjármű első forgalomba helyezése óta nem telt el egy év, és a biztosított a gépjármű első tulajdonosa, ebben az esetben új értéken térít a biztosító.
- Káridőponti értéknek minősül a gépjárműnek a gyártás óta bekövetkezett értékmódosító tényezők (avulás, felújítás, a használat jellege, az erkölcsi kopás, a tulajdonosok száma, korábbi sérülések, a korábbi üzemeltetési körülmények, az esztétikai megjelenés stb.) figyelembevételével, a magyarországi EUROTAX katalógus alapján kialakított belföldi piaci értéke
- A biztosító megtéríti a károsodott gépjármű mentésével, szállításával, vontatásával és tárolásával összefüggésben indokoltan felmerült és bizonyított költségeket is, legfeljebb azonban a biztosított vagyontárgy káridőponti értéke 20%-ának mértékéig. Többszöri szállítás esetén a biztosított köteles a biztosítóval előzetesen egyeztetni, és a szállítás szükségességét indokolni. Ennek hiányában térítésre nem kerülhet sor.
Önrészesedés
A biztosító a biztosítási esemény miatt bekövetkezett kárt - a balesetbiztosítási szolgáltatások kivételével - a szerződő (biztosított) által választott önrészesedéssel csökkenti.
Ha a biztosítási esemény során kizárólag az utastér üvegezése sérül, és a sérülés javítással helyreállítható, a biztosító a javítás összegéből önrészesedést nem von le, de ha a sérülés nem javítható, a biztosító a választott önrészesedésnek csak a százalékos mértékét veszi figyelembe.
Az önrészesedés mértékét el nem érő kár értelemszerűen nem kerül kifizetésre.
A kárösszegből a választott 10 %, 20% vagy 30 %-os, de legalább a választott minimális (abszolút összegben meghatározott) önrészt a biztosított maga viseli.
A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított (szerződő), vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetve jogi személyek, és egyéb szervezetek esetében a gépjármű kezelését, karbantartását, illetőleg e tevékenységek irányítását végző alkalmazottja, megbízottja, tagja, vagy egyébként vezető állású tisztségviselője, jogellenesen és szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A balesetbiztosítási szolgáltatás teljesítése alól a biztosított baleseti halála esetén a biztosító akkor is mentesül, ha a biztosítási eseményt a biztosított örökösének szándékos magatartása okozta.
Súlyosan gondatlannak kell tekinteni az előzőekben felsorolt személyek eljárását különösen a következő eseteket:
- a biztosítási eseménnyel összefüggő szándékos súlyos bűncselekmény
- a biztosítási eseményt előidéző 0,8 ezreléket meghaladó mértékben ittas állapot, kábítószer, vagy egyéb bódulatkeltésre alkalmas szer hatásával összefüggésben tanúsított magatartás
- a biztosított gépjármű érvényes gépjárművezetői engedély nélkül történő vezetése
- a biztosítási esemény a gépjármű - hatóság által megállapított - elhanyagolt műszaki állapotával okozati összefüggésben következett be
- ha a gépjármű lezárását elmulasztják, vagy a gépjármű kulcsát (pótkulcsát) az egyébként lezárt gépjárműben hagyják
Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha a kár államhatalmi, államigazgatási szerv rendelkezése folytán következett be.
A biztosított közlési kötelezettségének megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha csak nem bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Milyen változásokat kell a biztosítónak bejelenteni?
A biztosított a szerződés tartama alatt bekövetkezett valamennyi, a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős változást köteles 5 napon belül a biztosítónak bejelenteni.
A kockázatvállalás szempontjából jelentős változások a következők:
- a biztosított, szerződő, kedvezményezett nevének vagy lakcímének megváltozása,
- a gépjármű telephelyének megváltozása,
- a gépjármű rendszámának vagy alvázszámának, színének megváltozása,
- a gépjármű hasznosítási módjának megváltozása (személy- vagy áru-bérfuvarozás, veszélyes anyag- vagy áruszállítás megkezdése vagy megszüntetése, illetve oktató- vagy bérgépkocsiként történő üzemeltetés megkezdése vagy megszüntetése),
- a gépjárműnek a közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása,
- a gépjármű fődarabjának garanciális cseréje.
A biztosítási szerződés módosítása (díjváltozás)
A biztosító jogosult a biztosítás évfordulójával az éves díjat a biztosítási szolgáltatásokat érintő (gépjármű-javítóipari, új jármű pótlási, szállítási, tárolási stb.) költségek változásának mértékével a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közleménye alapján módosítani. A díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőző legkevesebb 60 nappal a biztosítottat (szerződőt) írásban értesíti.
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítás megszűnik:
- a határozatlan időtartamú szerződésnek biztosítási évfordulóra, ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal történt írásbeli felmondásával,
- a folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével - a szerződő vagy biztosított külön értesítése, illetve a biztosító adminisztratív intézkedése nélkül -, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a biztosított arra halasztást nem kapott, illetve a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette,
- a szerződő személyében bekövetkező változás esetén (ide nem értve a jogutódlás esetét) azon a napon, amikor a változás bekövetkezett,
- érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerződőnek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszűnt: pl. a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás, a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása; casco biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése (pl. garanciális csere, ideértve a gépjárműnek nem biztosítási esemény következtében történő megsemmisülését, helyreállíthatatlanná válását vagy ellopását is.),
- a casco biztosítási esemény napján, amikor a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalan.
A biztosító titoktartási kötelezettsége
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 99.§-a értelmében a biztosító jogosult kezelni a biztosított (szerződő), kedvezményezett személyes adatait és a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő adatokat.
A biztosított titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésére álló adat tekintetében, amely ügyfeleink személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, a biztosítónál kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titoknak minősülő adat csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél vagy törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A titoktartási kötelezettség a törvény 97. § (2) bekezdése szerint nem áll fenn:
a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel; a büntetőügyben, valamint csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a gyámhatósággal és az egészségügyi hatósággal szemben.
A törvény a fentieken túlmenően lehetőséget ad olyan összesített adatszolgáltatásra, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a biztosítók közötti olyan adatszolgáltatásra, amely egyedi azonosításra nem alkalmas, illetve a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.
|
