|
Mire terjed ki a biztosítás?
A Generali-Providencia Biztosító Rt Optimal Casco biztosítási termékének elemei:
- töréskár
- elemi kár
- lopás, részlopás, rablás
- üvegkár
Az alapbiztosítás az igényeknek megfelelően többféle részelemmel bővíthető, ezek a következők:
- kiegészítő extratartozék-biztosítás
- járműben ülők balesetbiztosítása
- poggyászlopás-biztosítás
- autósegély-24 assistance biztosítás
- jogvédelem-biztosítás
- kölcsönjármű-szolgáltatás
Mire nem terjed ki a biztosítás?
- autóversenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,
- nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.). Amennyiben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy azt a biztosító megtéríti,
- felkelés, zavargás, tüntetés, sztrájk, terrorista vagy háborús eseményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben következnek be,
- magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,
- ionizáló sugárzás hatására következnek be,
- a járműből kiszerelt vagy leszerelt alkatrészeiben vagy tartozékaiban következnek be,
- különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben következnek be
- nem téríti meg a biztosító a lopás- és poggyászkárt, ha az nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban – például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett
- nem téríti a biztosító azokat a nem széria tartozékokat és alkatrészeket, melyek az ajánlatban nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is
- amelyek szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be
- nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye
- lopáskár esetén nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított a gépjármű eredeti forgalmi engedélyét vagy annak elvesztése esetén az illetékes hatóság által kiállított másodpéldányát nem adja át a rendőrhatóságnak vagy a biztosítónak
- a biztosított járművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használták vagy
- a járműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy
- a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.
- a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre, helyreállításával kapcsolatos vizsgáztatási költségekre,
- a gépjárműhasználat kiesése miatti járulékos károkra,
- a sérült gépjármű ideiglenes vagy végleges pótlásával kapcsolatos járulékos költségekre,
- hajtó, kenő teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra,
- a szolgáltatások általános forgalmi adójára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,
- a gépjármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól felmentést adtak,
- nem téríti a biztosító azokat a nem széria tartozékokat és alkatrészeket, melyek az ajánlatban nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is
Milyen és hány éves jármű biztosítható?
A szerződés megköthető, azon gépjárművekre, melyek érvényes magyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkeznek, a gépjármű első forgalombahelyezésétől számított 10 éves koráig.
CASCO biztosítás nem köthető (különleges eljárásban a biztosító ettől eltérhet):
- „AF”-es alvázszámú járművek
- „V”-s, „P”-s rendszámú gépjárművekre
- részletre vásárolt személygépjárművekre, amennyiben az önerő nem éri el legalább a 20%-ot, kishaszon járműnél a 10%-ot
- bérgépjárműre (rent a car)
- motorkerékpárra
- versenygépjárműre
- 30 millió Ft-ot meghaladó számlaértékű gépjárműre
A biztosítás területi hatálya
A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.
A biztosítás időbeli hatálya
A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ellenkező megállapodás hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttének napja.
Hogyan jön létre a szerződés?
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával akkor jön létre a szerződés megkötésére tett ajánlat átvételének időpontjában, ha a biztosító ajánlatra az átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozott, vagy azt írásban nem utasította vissza. Megkötésére csak az jogosult, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti meg.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájától megkezdődik, amikor a biztosítás készpénzben fizetett díjának átvételét a biztosítót képviselő nyugtázta. A biztosított kérésére – a feltételek fennállása esetén – a kockázatviselés azonnali megkezdésére is lehetőség van az ajánlat aláírásának (év, hó nap, óra, perc szerint megjelölt) időpontjától.
A biztosítás díja és a díjfizetés, bonusz-rendszer
A biztosítás díjának megállapítása a gépjármű típusának, a választott önrészesedés mértékének, a biztosított lakhelyének és a díjfizetés gyakoriságának figyelembevételével, történik.
A biztosítási ajánlat aláírásakor a biztosító kockázatviselésének időpontjától kezdődően az első díjrészletet készpénzben kell befizetni, de lehetőség van díjhalasztási megállapodásra is a díjnak csekken, illetve folyószámláról való megfizetésére.
A biztosítás díjrészletei előre esedékesek. Díjhalasztás esetén az első díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell befizetni.
A szerződő bonuszra jogosult biztosítási év szerint, ha a biztosítási szerződés a díjesedékességet megelőző biztosítási időszakban kármentesen zajlott le. A bonusz nagysága az első kármentes biztosítási időszak után 5%, mely minden kármentes biztosítási időszak után további 5%-kal növekszik, egészen a 10. kármentes biztosítási időszak elteltéig, ahol a bonusz mértéke 50%. Kár esetén a megszerzett bonusz 3 évnek megfelelő fokozattal visszalép.
Mit kell tenni ha bekövetkezett a biztosítási esemény?
A biztosítási esemény bekövetkezését két munkanapon belül kell bejelenteni a biztosított lakóhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerinti területileg illetékes egységnél. A kárfelvételig a sérült járművet változatlan állapotban kell tartani, azon csak a kárenyhítéshez szükséges mértékű változtatásokat szabad végezni.
A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktalanul be kell jelenteni.
A kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:
- a jármű forgalmi engedélyét,
- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,
- szabálysértési vagy büntető eljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,
- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát és a nyomozást megszüntető határozatot,
- teljes gépkocsi lopás esetén a (gép)jármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,
- teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a (gép)jármű összes kulcsait és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit tartozik a biztosítónak leadni,
- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,
- minden egyéb olyan okmányt vagy iratot, amely a jogosultság, a kárigény, illetve a kárösszeg elbírálásához szükséges.
A biztosító szolgáltatása
FONTOS: A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett összeggel csökken, kivéve ha a szerződő fél vagy a helyébe lépő biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti. (Pl a biztosítási év 3. hónapjában töréskárra kifizetett a biztosító 500,000,- Ft-ot, 11. hónapban a gépjárművet ellopták (a gk. kárkori értéke, az önrészesedés levonása után 5 millió Ft). Ebben az esetben, ha a biztosított nem egészítette ki az éves díjat az első kár után a biztosító csak 4,5 millió Ft-ot fog megtéríteni.
Részkárok esetén a biztosító az alábbiakat téríti:
- ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a Magyarországon átlagosan elfogadott ár-színvonalnak megfelelő alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költséget téríti a biztosító, mely nem lehet magasabb a vonatkozó magyarországi Eurotax katalógus aktuális árainál,
- a jármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a jármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, a gépjármű káridőponti értékének 10%-áig, de max. 100.000 Ft-ig
- amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (biztonsági öv, övfeszítő, légzsák stb.) cseréje szükséges, úgy azt kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek beszerzése, cseréje, beépítése, helyreállítása az adott járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervízben történt
- az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az első forgalombahelyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, extratartozékok és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből von le értékemelkedést.
- a biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg, ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesítve
- a jármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható
- részlopáskár esetén a biztosító az ellopott alkatrész, illetve tartozék káridőpont szerinti értékét téríti meg.
Totálkár esetén a biztosító az alábbiak szerint térít:
- amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű az először forgalomba helyező tulajdonosé, a járművet először Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítménnyel, márkakereskedő által a gyártástól számított 1 éven belül garancia vállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű, akkor 6 hónapos koráig az újrabeszerzési ár 100%-át, 7-12 hónapig az újrabeszerzési ár 90%-át téríti a biztosító
- az első forgalomba állítástól számított 13. hónap első napjától, illetve azon gépjárművek esetében, amelyek nem felelnek meg az előző pontban meghatározott követelményeknek, a biztosító a káridőponti forgalmi értéket (maximum az Eurotaxban meghatározott ár) téríti meg, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés)
- a jármű mentésével, tárolásával és szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül megtéríti a biztosító a gépjármű káridőponti értékének 10%-áig, de max. 100.000 Ft-ig. A biztosító legfeljebb a totálkárösszeg kifizetésének napjáig téríti a tárolás költségét.
Önrészesedés
A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből, a szerződésben meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli.
Az önrészesedés mértéke:
- töréskárra és elemi kárra a kárösszeg szerződéskötésnél választott %-os aránya, ami lehet 10, 20 vagy 30%, de minimum a választott abszolút önrész összege (pl. 50eFt)
- teljes jármű ellopása esetén a kárösszegből levonásra kerül a választott önrész %-os része (10, 20, 30%)
- részlopás esetén a kárösszeg %-os (választástól függően 10, 20, 30%) része, de minimum 5,000,- Ft
- önálló üvegtörés esetén az alap önrészesedés %-os része (10 vagy 20%)
A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a kár megtérítése alól, ha a biztosított a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
Súlyosan gondatlan magatartás pl:
- ha a gépjárművet 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság alatt, kábítószeres állapotban, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át,
- szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt,
- ha a jármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye,
- ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették
- ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye, törzskönyve vagy a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa
- ha a lopáskár bekövetkezésekor a szerződésben előírt, gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés nem volt bekapcsolva, illetőleg nem volt üzemképes állapotban
A biztosítási feltétel rendelkezik a biztosítottak kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségéről is. Ebbe a körbe tartozik meghatározott körülmények bekövetkezése esetén a zárak kicserélése, a riasztó és a lopásgátló berendezés üzemképes állapotban tartása, a sérült szélvédő és ablak kicserélése, valamint a nem megfelelően zárható gépjármű biztonságos tárolása.
A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség súlyos megszegése esetén is a mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek.
A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a biztosított a szerződés elvállalása szempontjából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.
Milyen változásokat kell a biztosítónak bejelenteni?
A biztosított (szerződő) 15 napon belül a biztosítást kezelő egységnél írásban be kell jelentenie a szerződési feltételekben felsorolt, a szerződéskötés után bekövetkezett változásokat.
A bejelentendő változások közül ki kell emelni a biztosított (szerződő) személyes adatainak, valamint a gépjármű adatainak megváltozásán kívül az ajtó- és kormányzár cseréjét, az ajánlaton megjelölt kulcsok elvesztését, megsemmisülését, használatra alkalmatlanná válását, illetve róluk másolat készítését, valamint a kiegészítő vagyonvédelmi berendezések cseréjét. Szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét.
A változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást, kivéve, ha bizonyítható, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító már a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
A biztosítási szerződés módosítása (díjváltozás)
A biztosított gépjármű biztosítás díja és/vagy önrészesedése a következő biztosítási év első napjától módosulhat, ha a módosulásokról a biztosított a biztosítási év vége előtt legalább 30 nappal értesül. Ha a módosítást nem fogadja el, élhet felmondási jogával. A biztosítási díjak módosulását a kárráfordítások és a díjbevétel arányának kedvezőtlen változásai, infláció valamint a szerződő és a gépjármű adatainak olyan megváltozása indokolhatja, amely érinti a biztosítás díját.
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik, ha az első díjrészlet befizetése a biztosítási év kezdetének időpontjától, a folytatólagos díjaké pedig az esedékességüktől számított 60 napon belül nem történik meg.
Díjhalasztás esetén a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.
A szerződés megszűnik a biztosítási káresemény napján, ha a gépjármű megsemmisült, helyreállítása nem gazdaságos, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált (pl. garanciális csere esetén), és általában a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás napján.
A biztosítási szerződés a felek írásos nyilatkozatával 30 napos felmondási határidővel a biztosítási év végére megszüntethető.
A biztosító titoktartási kötelezettsége
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 99.§-a értelmében a biztosító jogosult kezelni a biztosított (szerződő), kedvezményezett személyes adatait és a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő adatokat.
A biztosított titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésére álló adat tekintetében, amely ügyfeleink személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, a biztosítónál kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titoknak minősülő adat csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél vagy törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A titoktartási kötelezettség a törvény 97. § (2) bekezdése szerint nem áll fenn:
a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel; a büntetőügyben, valamint csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a gyámhatósággal és az egészségügyi hatósággal szemben.
A törvény a fentieken túlmenően lehetőséget ad olyan összesített adatszolgáltatásra, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a biztosítók közötti olyan adatszolgáltatásra, amely egyedi azonosításra nem alkalmas, illetve a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.
|
