|
Mire terjed ki a biztosítás?
Az Allianz Hungária Biztosító Rt Casco biztosítási termékének elemei:
Lopáskár
a biztosított (gép)jármű, alkatrész, vagy tartozék ellopása, elrablása; a (gép)jármű önkényes elvétele (a szabályzatban leírt kivételekkel); valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése
elemi károk
tűz, villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/mp sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár
gépjármű-törésbiztosítás
a biztosított (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás
gépjárműablaküveg-biztosítás
a biztosított (gép)jármű széria-kivitelű ablaküvegeiben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által – a (gép)jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés, sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás
Az alapbiztosítás az igényeknek megfelelően többféle részelemmel bővíthető, ezek a következők:
- kiegészítő extratartozék-biztosítás
- kiegészítő baleset-biztosítás
- kiegészítő kölcsöngépjármű-biztosítás
- HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás
Mire nem terjed ki a biztosítás?
- Az olyan károkra, amelyek háborús jellegű eseményekkel vagy bármilyen tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel, versennyel, sugárzó anyagok és termékek hatásával összefüggésben keletkeztek.
- Az olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek a gépjármű hatósági engedély nélkül átalakítása miatt, vagy az alapbiztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következtek be.
- A biztosítási feltételekben részletezett olyan alkatrészek és tartozékok káraira, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban tároltak.
- A foglalkozásszerű bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatti ellopására, ha a gépjármű nem került meg.
- Azon töréskárok, amelyek nem baleseti jelleggel, vagy az alapszerződésben kizárt ok folytán keletkeztek,
- A kár a közúti közlekedés során hatósági jelzés vagy útvonalengedély hiányában vagy lejárt forgalmi engedéllyel közlekedő gépjárműben következett be,
- A szerződéskötést követően beépített azon extratartozékokra, amelyeket a szerződés mellékleteként nem tüntettek fel,
- A gépjármű-ablaküvegbiztosítási szerződés nem terjed ki azokra a törés károkra, amelyek nem baleseti jelleggel, elemi vagy lopáskárral okozati összefüggésben, továbbá az alapszerződésben felsorolt kizáró ok folytán keletkeztek,
- Az elkülönítve tárolt ablaküvegek töréskáraira,
- A gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre, helyreállításával kapcsolatos vizsgáztatási költségekre,
- A gépjárműhasználat kiesése miatti járulékos károkra,
- A sérült gépjármű ideiglenes vagy végleges pótlásával kapcsolatos járulékos költségekre,
- Hajtó, kenő teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra,
- A szolgáltatások általános forgalmi adójára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,
- A gépjármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól felmentést adtak,
- Az alkatrészek és tartozékok külföldről egyedileg történő beszerzésével kapcsolatos szállítási, és egyéb járulékos költségeire.
FONTOS! az Allinz Hungária Biztosító Rt kizárási okként kezeli, ha a gépjármű kulcsa, törzskönyve és/vagy forgalmi engedélye a lopáskor a járműben volt.
A biztosítás területi hatálya
A szerződés az Európában és Törökország egész területén bekövetkezett
biztosítási eseményekre nyújt fedezetet. A hatálya nem terjed ki –
Észtország, Lettország és Litvánia kivételével – a volt Szovjetunió
területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
A biztosítás időbeli hatálya
A Casco határozatlan időtartamra szóló gépjármű-biztosítás. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási év kezdetének a napját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
Hogyan jön létre a szerződés?
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával akkor jön létre a szerződés megkötésére tett ajánlat átvételének időpontjában, ha a biztosító ajánlatra az átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozott, vagy azt írásban nem utasította vissza. Megkötésére csak az jogosult, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti meg.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájától megkezdődik, amikor a biztosítás készpénzben fizetett díjának átvételét a biztosítót képviselő nyugtázta. A biztosított kérésére – a feltételek fennállása esetén – a kockázatviselés azonnali megkezdésére is lehetőség van az ajánlat aláírásának (év, hó nap, óra, perc szerint megjelölt) időpontjától.
A biztosítás díja és a díjfizetés, bonusz-rendszer
A biztosítás díjának megállapítása a gépjármű átlagárának, a választott önrészesedés mértékének, a biztosított lakhelyének és a díjfizetés gyakoriságának figyelembevételével, történik.
A biztosítási ajánlat aláírásakor a biztosító kockázatviselésének időpontjától kezdődően az első díjrészletet készpénzben kell befizetni, de lehetőség van díjhalasztási megállapodásra is a díjnak csekken, illetve folyószámláról való megfizetésére.
A biztosítás díjrészletei előre esedékesek. Díjhalasztás esetén az első díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell befizetni.
Balesetmentes vezetés esetén legkorábban a szerződés kezdetének napjától számított két év letelte után 1 havi díjvisszatérítést jár, amely a megfelelő feltételek teljesülése esetén elérheti a 6 havi mértéket is.
Mit kell tenni ha bekövetkezett a biztosítási esemény?
A biztosítási esemény bekövetkezését két munkanapon belül kell bejelenteni a biztosított lakóhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerinti területileg illetékes egységnél. A kárfelvételig a sérült járművet változatlan állapotban kell tartani, azon csak a kárenyhítéshez szükséges mértékű változtatásokat szabad végezni.
A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktalanul be kell jelenteni.
A kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:
- a jármű forgalmi engedélyét,
- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,
- szabálysértési vagy büntető eljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,
- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát és a nyomozást megszüntető határozatot,
- teljes gépkocsi lopás esetén a (gép)jármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,
- teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a (gép)jármű összes kulcsait és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit tartozik a biztosítónak leadni,
- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,
- minden egyéb olyan okmányt vagy iratot, amely a jogosultság, a kárigény, illetve a kárösszeg elbírálásához szükséges.
A biztosító szolgáltatása
Ha az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat rendelkezésre áll, a szolgáltatást 15 napon belül teljesíti a biztosító.
A káresemény során megsérült, megsemmisült (gép)járművet, annak alkatrészét vagy tartozékát a káridőponti értékük figyelembevételével a belföldi Eurotax katalógus adatainak felhasználásával téríti meg a biztosító.
A keletkezett kár egy részét a biztosított – a szerződéskötés során általa választott mértékben – önrészesedésként maga viseli.
Önrészesedés
A járművet ért káresemény kapcsán nyújtott szolgáltatásból a szerződésben vállalt önrészesedés összegét a biztosított maga viseli.
Az önrészesedés két részből, egy százalékos és egy abszolút összegben meghatározott értékből áll, melyek közül mindig a magasabbat vonja le a biztosító.
Választható %-os önrészesedés 10, 20 vagy 30% lehet. Az abszolút önrész 20, 50, 100, 200 vagy 300eFt lehet.
Önálló üvegkár esetén a biztosító csak a %-os önrészt vonja le.
A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a kár megtérítése alól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
Ilyen magatartás:
- ha a gépjárművet (vontató gépjárművet) érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezették;
- ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették vagy a vezetést ilyen személy(ek)nek engedték át;
- ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
- ha a (gép)járművet túlterhelték vagy üzemeltetését vontatását szakszerűtlenül végezték;
- ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a (gép)jármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be.
A biztosítási feltétel rendelkezik a biztosítottak kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségéről is. Ebbe a körbe tartozik meghatározott körülmények bekövetkezése esetén a zárak kicserélése, a riasztó és a lopásgátló berendezés üzemképes állapotban tartása, a sérült szélvédő és ablak kicserélése, valamint a nem megfelelően zárható gépjármű biztonságos tárolása. A gépjármű zárszerkezet javítási költségének 50 %-át, a szabályzatban rögzítettek szerint, a biztosító viseli.
A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség súlyos megszegése esetén is a mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek.
Milyen változásokat kell a biztosítónak bejelenteni?
A biztosított (szerződő) félnek 8, illetve 15 napon belül a biztosítást kezelő egységnél írásban be kell jelentenie a szerződési feltételekben felsorolt, a szerződéskötés után bekövetkezett változásokat.
A bejelentendő változások közül ki kell emelni a biztosított (szerződő) személyes adatainak, valamint a gépjármű adatainak megváltozásán kívül az ajtó- és kormányzár cseréjét, az ajánlaton megjelölt kulcsok elvesztését, megsemmisülését, használatra alkalmatlanná válását, illetve róluk másolat készítését, valamint a kiegészítő vagyonvédelmi berendezések cseréjét.
A változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást, kivéve, ha bizonyítható, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító már a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
A biztosítási szerződés módosítása (díjváltozás)
A biztosított gépjármű biztosítás díja a következő biztosítási év első napjától módosulhat, ha a módosulásokról a biztosított a biztosítási év vége előtt legalább 60 nappal értesül. Ha a módosítást nem fogadja el, élhet felmondási jogával. A biztosítási díjak módosulását a kárráfordítások és a díjbevétel arányának kedvezőtlen változásai, infláció valamint a szerződő és a gépjármű adatainak olyan megváltozása indokolhatja, amely érinti a biztosítás díját.
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik, ha az első díjrészlet befizetése a biztosítási év kezdetének időpontjától, a folytatólagos díjaké pedig az esedékességüktől számított 30 napon belül nem történik meg.
Díjhalasztás esetén a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.
A szerződés megszűnik a biztosítási káresemény napján, ha a gépjármű megsemmisült, helyreállítása nem gazdaságos, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált (pl. garanciális csere esetén), és általában a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás napján.
A biztosítási szerződés a felek írásos nyilatkozatával 30 napos felmondási határidővel a biztosítási év végére megszüntethető.
A biztosító titoktartási kötelezettsége
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 99.§-a értelmében a biztosító jogosult kezelni a biztosított (szerződő), kedvezményezett személyes adatait és a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő adatokat.
A biztosított titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésére álló adat tekintetében, amely ügyfeleink személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, a biztosítónál kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titoknak minősülő adat csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél vagy törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A titoktartási kötelezettség a törvény 97. § (2) bekezdése szerint nem áll fenn:
a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel; a büntetőügyben, valamint csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a gyámhatósággal és az egészségügyi hatósággal szemben.
A törvény a fentieken túlmenően lehetőséget ad olyan összesített adatszolgáltatásra, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a biztosítók közötti olyan adatszolgáltatásra, amely egyedi azonosításra nem alkalmas, illetve a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.
|
