|
Mire nem terjed ki a biztosítás?
A Biztosító kockázatviselése egyetlen biztosítási elem esetén sem terjed ki az olyan károkra, amelyek:
háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással közvetlen, vagy közvetett okozati összefüggésbe hozhatóak, a Biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény, vagy annak kísérlete során, verseny, vagy arra való felkészülés során, sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében, a káresemény idôpontjában a járműtôl elkülönítve (le-, illetve kiszerelve, vagy tartalékként) tárolt járműalkatrészekben, tartozékokban, környezetszennyezés hatására következtek be.
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat, amelyek az egyes biztosítási elemek Különös Feltételeinél a biztosítással nem fedezett káreseményként meghatározott események következtében keletkeztek.
A biztosítás területi hatálya
A szerzôdés Európa területére - ideértve Törökország teljes területét is - érvényes. Nem terjed ki a biztosítás hatálya Macedóniára, Bosznia-Hercegovinára, illetve a volt Szovjetunió utódállamaira, kivéve Észtország, Lettország, Litvánia területét.
A szerzôdés azonban ettôl eltérô korlátozásokat is tartalmazhat a Különös Feltételekben meghatározott egyes biztosítási elemeknél, vagy magán az ajánlaton, kötvényen.
A biztosítás időbeli hatálya
A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerzôdés hatályba lépésének napja. A Biztosító kockázatviselése az azt követô napon 0 órakor kezdôdik, amikor a Szerzôdô az elsô biztosítási díjat a Biztosító számlájára befizeti, vagy amikor az elsô díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött, vagy késôbb létrejön.
A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének ettôl eltérô idôpontjában is, ami nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának nap, óra perc pontossággal feltüntetett idôpontja. Amennyiben a dátum csak évszám, hónap, nap pontossággal kerül feltüntetésre, a kockázatviselés legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap 0 órája. A kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a kötvény is tartalmazza.
Ha az elsô biztosítási díjat a Szerzôdô a Biztosító képviselôjének fizeti, azt legkésôbb a fizetéstôl számított negyedik napon a Biztosító számlájára beérkezettnek tekinti.
A biztosítási szerzôdés - az ajánlaton, kötvényen rögzített ellenkezô megállapodás hiányában - határozatlan tartamú. A biztosítási szerzôdés technikai kezdete az ajánlat aláírásának hónapját követô hó elseje, kivéve a hó elsô napján aláírt ajánlatokat - ebben az esetben az ajánlat aláírásának dátuma megegyezik a biztosítás technikai kezdetével.
Határozatlan idôtartamú szerzôdés esetén a biztosítási idôszak egy év. A biztosítási idôszak kezdete (biztosítási évforduló) a biztosítás technikai kezdete. Határozott idôtartamú szerzôdés esetén: a biztosítási idôszak a szerzôdésben meghatározott idôtartam, a biztosítási szerzôdés minimális idôtartama egy hónap, maximális idôtartama 12 hónap, amely a zárónap 24:00 órakor szűnik meg, határozott idejű szerzôdés csak a tárgyév december 31-ig érvényes, függetlenül a szerzôdés megkötésének idôpontjától.
Hogyan jön létre a szerződés?
A Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A Biztosító jogosult az ajánlatot annak valamely szervezeti egysége részére történt átadásától számított 15 napos határidôn belül elbírálni.
A biztosítási szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos kockázat-elbírálási határidôn belül elfogadja. A Biztosító a szerzôdésrôl kötvényt állít ki, melyet a Szerzôdônek megküld. Ebben az esetben a szerzôdés létrejöttének napja a kötvény kiállításának napja.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerzôdés hatályba lépésének napja. A Biztosító kockázatviselése az azt követô napon 0 órakor kezdôdik, amikor a Szerzôdô az elsô biztosítási díjat a Biztosító számlájára befizeti, vagy amikor az elsô díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött, vagy késôbb létrejön.
A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének ettôl eltérô idôpontjában is, ami nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának nap, óra perc pontossággal feltüntetett idôpontja. Amennyiben a dátum csak évszám, hónap, nap pontossággal kerül feltüntetésre, a kockázatviselés legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap 0 órája. A kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a kötvény is tartalmazza.
A biztosítás díja és a díjfizetés, bonusz-rendszer
A biztosítás díja egy biztosítási idôszakra (évre) vonatkozik. Határozatlan idôtartamú szerzôdés esetében a felek negyedévi vagy havi díjfizetésben (részletfizetésben) is megállapodhatnak.
Az ajánlat aláírásának - amennyiben az nem a hó elseje - hónapjára a havidíj arányos része fizetendô, amelyet a Biztosító a kockázatviselés kezdetétôl számítva a hónap végéig hátralévô napok szerint határoz meg.
A biztosítási díjat - totálkár esetén is - mindig a teljes biztosítási idôszakra meg kell fizetni. Ha a szerzôdés érdekmúlás (pl. a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás), vagy a biztosítási esemény bekövetkeztének ellehetetlenülése (pl. felelôsségi totálkár, garanciális kocsicsere) miatt szűnik meg, a biztosítási díj a kockázatviselés utolsó napjával bezárólag illeti meg a Biztosítót.
Az elsô díj a biztosítási ajánlat aláírásának napján esedékes, kivéve, ha: o a felek halasztott elsô díjfizetésben állapodtak meg, ebben az esetben a biztosítás elsô díját az ajánlat aláírásának napjától számított 30 napon belül, vagy az ajánlaton megjelölt ettôl eltérô határidôn belül kell megfizetni, vagy ha o a kockázatviselés kezdetének idôpontja nem az ajánlat aláírásának hónapjába esik, ekkor az elsô díj a Biztosító kockázatviselése kezdetének napján esedékes. Halasztott díjfizetés esetén a díjnak az ajánlaton megjelölt határidôn belül a Biztosító számlájára meg kell érkeznie. Minden további folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A bonuszrendszer csak a határozatlan idôtartamú szerzôdésekre vonatkozik. A bonuszrendszert érintô módozati elemek a következôk: töréskár-biztosítás, lopáskár-biztosítás, üvegkár-biztosítás, elemi és tűzkár-biztosítás.
Mit kell tenni ha bekövetkezett a biztosítási esemény?
A biztosítási eseményt a legrövidebb idôn, de legkésôbb a tudomásszerzéstôl számított 5 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A bejelentést minden esetben írásban is rögzíteni kell.
A járműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál, a lopás-, rabláskárt pedig a rendôrségen is be kell jelenteni. A vad által okozott kárt a területileg illetékes vadgazdálkodási társaságnak is be kell jelenteni.
A Biztosított a kárfelvételig, legkésôbb azonban a bejelentéstôl számított öt nap elteltéig köteles a sérült járművet, illetve szükség szerint a helyszínt változatlan állapotban tartani, azon csak annyiban változtathat, amennyi a kárenyhítéshez szükséges.
A Biztosítottnak a kárigény elbírálásához a következô igazoló iratokat kell a Biztosítónak bemutatnia: a biztosítási-kötvényt és a díjfizetésrôl szóló igazolást, a járművet vezetô személy vezetôi engedélyét, a forgalmi engedélyt vagy a forgalomban-tartási engedélyt, szabálysértési vagy büntetôeljárás esetén a jogerôs határozatot, ítéletet, lopáskár esetén a rendôrségi feljelentés igazolását, továbbá a nyomozást megszüntetô határozatot, igazolást, tűz- vagy robbanáskár esetén az elsôfokú tűzrendészeti hatóság bizonyítványát, minden egyéb iratot, amelyet a Biztosító a kárigény elbírálásához, továbbá a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapításához szükségesnek tart.
A biztosító szolgáltatása
A Biztosító csak a jelen szerzôdés hatálya alatt, és a jelen szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt.
A Biztosító vagy megbízottja köteles a sérült járművet a kárbejelentéstôl számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat rögzíteni.
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéstôl számított 15. napon esedékes. Ha a Biztosított igazoló iratot tartozik bemutatni (1.11.4. pont szerint), úgy a 15 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.
Lopáskár esetén, ha a vagyontárgy nem került meg, a kárösszeg a nyomozást megszüntetô jogerôs határozatnak a Biztosító kárrendezési egységéhez való megérkezését, vagy a vádemelésrôl való értesülést követô 15. napon esedékes.
Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár megtérítése után megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat. Ez esetben azonban köteles a Biztosítónak visszafizetni a kárösszeget, illetôleg annak a lopáskárral összefüggésben szükségessé vált, a Biztosító által jóváhagyott helyreállítási költségével - csak az egyébként meglévô kockázati elemek alapján térítendô - csökkentett összegét.
Önrészesedés
A Biztosító szolgáltatása biztosítási eseményenként a Különös Feltételekben meghatározottak szerint önrészesedés levonásával kerül kifizetésre - kivéve a balesetbiztosítási eseményeket -, azaz az ajánlaton vállalt önrészesedés összegét a kárból biztosítási eseményenként a Biztosított maga viseli. Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.
A választható önrész mértéke és minimális összege a biztosítás egyes elemeinek Különös Feltételeinél kerül meghatározásra.
Az ajánlaton, kötvényen meghatározott a vállalt minimális Ft önrészesedés kétszerese kerül a szolgáltatás kifizetésekor levonásra: ha a bekövetkezett kárt megelôzôen a Biztosító már legalább két másik, ugyanebben a biztosítási idôszakban bekövetkezett kár miatt teljesített szolgáltatást, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépkocsit olyan 25 évnél fiatalabb személy vezette, aki nem egyezik meg a Biztosított személyével (gazdálkodó szervezet biztosított esetén a gépkocsivezetô 25 évnél fiatalabb) A Biztosító úgy állapítja meg a gépkocsivezetô életkorát, hogy a káresemény bekövetkeztének évszámából kivonja a gépjárművezetô születési évszámát.
A biztosító mentesülése
Mentesül a Biztosító a vállalt kockázatok körébe tartozó károk megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy azt a Biztosított (Szerzôdô), vagy a vele közös háztartásban élô hozzátartozója, illetôleg a Biztosított gazdálkodó szervezet vezetôje, a biztosított vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, vagy megbízottja, tagja, illetôleg szerve jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
a) A jelen szabályzat alapján súlyosan gondatlanul okozottnak minôsül a töréskár, különösen ha:
a járművet vezető személy az adott kategóriára érvényes gépjárművezetôi engedély nélkül, elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt gépjárművezetôi engedéllyel, vagy 0,8 ezreléket elérô alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában vezette,
a gépjárművet a forgalmi engedélyben meghatározott értékhez képest túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,
a gépjármű a káresemény idôpontjában súlyosan elhanyagolt, a gépjármű műszaki vizsga elôírásainak nem megfelelô állapotban volt (különösen a fék, a kormány, a futómű és a gumiabroncsok), és ez az állapot közrehatott a kár bekövetkezésénél,
a tűzrendészeti elôírásokat súlyosan megsértették,
a tűz- és robbanáskár a hatósági engedély nélkül átalakított járműben az átalakítással okozati összefüggésben keletkezett.
b) Súlyosan gondatlanul okozottnak tekinthetôk az a) pontban említett esetek akkor is, ha azokról az ott felsorolt személy nem tudott, de kellô körültekintéssel tudnia kellett volna. További korlátozások az egyes biztosítási elemeknél találhatók. Ezeket a szabályokat a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
Milyen változásokat kell a biztosítónak bejelenteni?
A Szerzôdô (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a Biztosítónak a változás bekövetkezését követô 8 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként, különösen az alábbiak: a Szerzôdô és Biztosított lakhelyének, székhelyének változása, a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történô megváltoztatása, a gépjármű kulcsainak, távirányítójának elvesztése, megrongálódása, illetve azokról másolat készítése, az ajtózárak, kormányzár cseréje, a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változás, a biztosított vagyontárgyra ugyanolyan kockázatra további biztosítás kötése, gazdálkodó szervezet esetén a változás-bejelentési kötelezettség körébe tartozik átalakulásának, felszámolási-, csôdvagy végelszámolási eljárása megindulásának bejelentése, a gépjármű tulajdonjogának megváltozása (forgalmi engedély, adásvételi, ajándékozási szerzôdés bemutatásával), a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozása, megterhelése, a gépjármű forgalomból való kivonása.
A biztosítási szerződés módosítása (díjváltozás)
A Biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyásoló tényezôk változásával a biztosítási díj és az önrészesedés módosítására javaslatot tegyen - az évente elôre meghirdetett mértékben - a következô biztosítási évre vonatkozó hatállyal.
A módosított díjról és önrészesedésrôl szóló értesítést a Biztosító a biztosítási évforduló elôtt legalább 60 nappal írásban megküldi a Szerzôdônek.
A Szerzôdônek joga van a biztosítási szerzôdést felmondani, ha a Biztosító díjemelését vagy önrészesedés módosítását nem fogadja el. Arra az esetre, ha a Biztosított/Szerzôdô a szerzôdés felmondása helyett csupán visszautasítja, a visszautasításnak írásban az évforduló elôtt legalább 45 nappal meg kell érkeznie. Ebben az esetben a Biztosítót évfordulóra megilleti a szerzôdés felmondásának joga. Amennyiben a visszautasítás évforduló elôtt 45 napon belül érkezik meg a Biztosítóhoz, a szerzôdést a szabályzatban foglaltaknak megfelelôen közös megegyezéssel megszűntnek kell tekinteni. A megszűnés napja megegyezik az évforduló napjával. Errôl a Biztosító levélben értesíti a Szerzôdôt.
A biztosítási szerződés megszűnése
I. Díjnemfizetés
A biztosítási díj, illetve díjrészlet esedékességétôl számított 30. nap elteltével a szerzôdés és ezzel együtt a Biztosító kockázatviselése is megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg. Amennyiben a Biztosító és a Szerzôdô a szerzôdés megkötésekor az elsô díjra vonatkozóan díjfizetési halasztásban állapodtak meg, a Biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követô 30. napon szűnik meg, amennyiben az elsô díjat addig nem fizették meg. Amennyiben az ajánlaton ettôl eltérô díjfizetési halasztásban állapodtak meg a felek, akkor a szerzôdés megszűnésének idôpontjára az ajánlaton feltüntetett határidô irányadó. A díj késedelmes befizetése a megszűnt szerzôdést, és a Biztosító kockázatviselését nem lépteti újból hatályba.
II. Érdekmúlás
A biztosítási esemény napján, ha az annak során megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, vagy műszakilag megoldhatatlan illetve, ha az megsemmisült, vagy ellopták és nem került meg. A totálkár kifizetése esetén akkor is megszűnik a szerzôdés, ha a járművet ezt követôen helyreállították. Ilyenkor csak új ajánlattal lehet biztosítási szerzôdést ismét létrehozni. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, a változás idôpontjában. A más biztosítás alapján rendezett totálkár esetén, a káresemény napján. Garanciális gépkocsi csere esetén a csere napján.
III. Lejárat
Határozott idejű szerzôdés esetén a biztosítási idôtartam lejártával.
IV. A biztosítási szerződés felmondása
A határozatlan idôtartamú biztosítási szerzôdést a biztosítási év végére mindkét fél által írásban felmondható. Az alapbiztosítás (töréskár, elemi kár, üvegkár elem) felmondásával megszűnik a biztosítási szerzôdés, ideértve a kiegészítô biztosításokat is. Felmondás esetén a fél nyilatkozatának az évfordulót megelôzôen 30 nappal kell a másik félhez megérkezni.
A biztosítási szerződés megszüntetése
A felek írásba foglalt közös megegyezésével a biztosítási szerzôdést bármikor megszüntethetik.
A biztosító titoktartási kötelezettsége
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 99.§-a értelmében a biztosító jogosult kezelni a biztosított (szerződő), kedvezményezett személyes adatait és a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő adatokat. A biztosított titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésére álló adat tekintetében, amely ügyfeleink személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, a biztosítónál kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titoknak minősülő adat csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél vagy törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A titoktartási kötelezettség a törvény 97. § (2) bekezdése szerint nem áll fenn:
a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel; a büntetőügyben, valamint csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a gyámhatósággal és az egészségügyi hatósággal szemben.
A törvény a fentieken túlmenően lehetőséget ad olyan összesített adatszolgáltatásra, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a biztosítók közötti olyan adatszolgáltatásra, amely egyedi azonosításra nem alkalmas, illetve a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.
|
