Tisztelt L�togat�!
Al�bbi oldalunk 2008-ban friss�lt utolj�ra, a benne szerepl� inform�ci�k a megjelen�s idej�n pontosak voltak, de m�ra elavultak lehetnek. Aktu�lis biztos�t�si inform�ci�k�rt l�togasson el a Risk-Info oldalunkra.

netrisk.hu - kötelező biztosítás 2008

biztosítás díjszámítás: kötelező, casco, lakás, utasbiztosítás a legfontosabb biztosítási információk netrisk.hu vendégkönyve biztosítási segítség: mit, hogyan, miért
kötelező biztosítás kötelező biztosítás
casco biztosítás casco biztosítás
lakásbiztosítás lakásbiztosítás
utasbiztosítás utasbiztosítás
életbiztosítás életbiztosítás
szállítmány biztosítás szállítmány biztosítás
vagyonbiztosítás vagyonbiztosítás
felelősség biztosítás felelősség biztosítás

QBE Atlasz Biztosító Rt.

Arany Glóbusz Otthon Biztosítás

1. Általános biztosítási feltételek
2. Az épület- vagy bérleménybiztosítás különös feltételei
3. Az ingóságbiztosítás különös feltételei
4. A kiegészítő üvegbiztosítások feltételei
5. A kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei
6. A kiegészítő földrengés-biztosítás feltételei
7. A kiegészítő mezőgazdasági kistermelői biztosítás feltételei
8. A kiegészítő betöréseslopás, rongálás biztosítás feltételei
9. 1. számú melléklet

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1.) A jelen feltételek alapján

az QBE ATLASZ Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar fizetőeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékig, de legfeljebb a kötvényben rögzített biztosítási összeg erejéig megtéríti

  • a kockázatviselés helyén,
  • a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett,
  • a biztosítási események által,
  • a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.) A szerződő

A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási ajánlatot teszi és jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. A biztosítási díj megfizetésére a biztosítási szerződés szerződője kötelezett. Szerződő lehet a szerződést kötő biztosított, vagy az a személy, aki a szerződést a biztosított javára köti.

3.) A biztosított

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül az a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik.

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

4.) A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése

4.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Amennyiben a kötvény kiállítása, az - ajánlat a biztosítónak vagy képviselőjének történő - átadásától számított 15 naptári napon belül megtörténik, a szerződés a biztosítási kötvény kibocsátásának napján jön létre, és a kötvényben a szerződés kezdeteként megjelölt időpontban lép hatályba. A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik meg, amikor a biztosítási szerződés hatálybalép.

4.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosítónak, vagy a képviselőjének átadott ajánlatra a biztosító 15 naptári napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlat átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A kockázatviselés kezdete az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont, de legkorábban az azt követő nap 0 órája, amikor a biztosítás első díja a biztosítóhoz beérkezett. Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a megállapodást követő nap.

Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a biztosító annak átadásától számított 15 naptári napon belül visszautasítja.

5.) A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerződésben (kötvényen) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási időszak 1 év. A biztosítási évforduló a díjfizetés kezdeteként megjelölt hónap első napja.

6.) A biztosítási díj esedékessége

6.1. A biztosító a biztosítási szerződés díját biztosítási időszakra (1 évre) állapítja meg és a kötvényen feltünteti. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerződés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).

6.2. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak - a szerződő által előre meghatározott - időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6.3. Az egyszeri díjat - ha a felek másként nem állapodnak meg - a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

7.) A biztosítási események

7.1. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül a füsttel, lángképződéssel, illetve hőfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerűen jön létre.

A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.

Nem biztosítási esemény az a kár, amelyik

  • különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,
  • öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás,
  • elektromos berendezésekben és vezetékében keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat,
  • az Országos Tűzvédelmi Szabályzat "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékben vagy jelleggel történő felhasználásának, tárolásának következtében keletkezett.

7.2. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül

  • a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint
  • a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által - mágneses térerősségváltozással összefüggésben - keletkező indukciós túlfeszültségi kár.

7.3. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázok, vagy gőzök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Nem minősül biztosítási eseménynek:

  • a légijárműtől eredő hangrobbanás,
  • a rendeltetésszerű használat során a megengedett üzemi nyomás túllépésével - robbanás bekövetkezte nélkül - okozott kár (pl. határoló falazat deformálódása, horpadása),
  • illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tűzvédelmi Szabályzat "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű és jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.

7.4. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül a felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása.

Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés védett oldalán jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatti károkat.

A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.

7.5. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület

  • szabályszerűen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), megrongálódott nyílászáróján,
  • az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésen

    keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz.

Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat.

Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külső festésében, vakolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.

7.6 Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerűen kialakított vízelvezetőrendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talajfelszínen összegyűlő, felhőszakadásból származó csapadékvíz, valamint a csatornavezetékekből visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg az épületek külső vakolatában, külső festésében és a talajszint alatti padozatú helyiségekben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett felhőszakadáskárokat.

7.7. Csőtörés

Csőtörés biztosítási eseménynek minősül

  • a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelési- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gőz által okozott kár.

A biztosító nem téríti meg

  • a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,
  • a gombásodás, penészedés formájában jelentkező, és a fagyás okozta károkat.

7.8. Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg- ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület - építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített - fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az előtetőkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.

7.9. Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában, üvegezésében valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.

7.10. Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.

Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha

  • ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, talajvízszintsüllyesztés stb.), vagy
  • a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ezt indokolták volna.

7.11. Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül a véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

Kő- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik

  • tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszintsüllyesztés stb.), illetve
  • támfal hiánya, vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.

7.12. Idegen tárgyak rádőlése

Idegen tárgyak rádőlése biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amikor valamely (jelen szerződésben nem biztosított) idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádőléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádőlése stb.).

7.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül a szerződő, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény, vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

Nem biztosítási esemény:

  • a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából,
  • az alapok alatti talajsüllyedésből és a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.

7.14. Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya ütközéssel kárt okoz.

Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

7.15. Légijármű, műhold ütközése

Biztosítási eseménynek minősül a személyzet által irányított légijármű részeinek vagy rakományának, műhold vagy műhold darabjának ütközése, lezuhanása, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik.

8.) Általános kizárások a biztosítási esemé-nyekből:

8.1. A biztosító nem téríti meg:

  • a nukleáris eseményekből és radioaktív szennyezésből adódó károkat,
  • a polgárháborúval, polgári mozgalmakkal, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulás-sal, háborúval és harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkat.

8.2. Milleniumi kizárás

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a következők szerint módosul:

8.2.1. Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a biztosított(ak) tulajdonát képezik, birtokában vagy felelős őrizetében illetve ellenőrzése alatt állnak, továbbá arra, hogy a káresemény a 2000. év előtt, alatt vagy után következik be, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkező károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetők vissza, vagy azzal bármilyen módon kapcsolatosak, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör, beépített vezérlő logisztika, vagy hasonló feladatot ellátó egység, vagy bármilyen számítógépes szoftver nem képes:

  1. valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni (például: a 2000. évet megelőző, a 2000. év folyamán előforduló, a 2000. év utáni dátumok felismerése, a 2000. év, mint szökőév kezelése, beleértve február 29-ét és a 366 napot éves, valamint 1999. szeptember 09. helyes kezelését, stb.), és/vagy
  2. adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megőrzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumként kezelni és/vagy
  3. adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy számítógépes szoftverbe - legyen az bármilyen - olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely egy adott időpontban, vagy azt követően bármikor adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszik az adatok rögzítését, mentését, megőrzését, vagy helyes feldolgozását, azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként kezelni.

8.2.2. A felek tudomásul veszik, hogy a biztosító nem nyújt kártérítést az 1. pontban felsorolt adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzőit, szolgáltatásait, logikai rendszerét vagy működését helyesbítő javítási vagy átalakítási munkákra.

8.2.3. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem nyújt kártérítést akkor sem, ha a közvetlen vagy következményi károk azért következtek be, mert a biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a műszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenőrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti 1. pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történő teszteléséhez.

A fenti 1., 2. vagy 3. pontban leírt eseményekből eredő közvetlen és következményi károk a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.

9.) Mentesülés

9.1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerződő, illetőleg a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazandók.

9.2. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minősül különösen az, ha a károkozás

  1. 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,
  2. engedélyhez kötött tevékenység, engedély nélküli végzése során történt,
  3. a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

9.3. Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének késve tesz eleget, s emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

10.) A biztosítási szerződés megszűnése

10.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

10.2. A biztosítási szerződés megszűnésének okai a következők lehetnek:

10.21. A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor a kötvényben - lejáratként - megjelölt időpontban szűnik meg.

A határozatlan időtartamra kötött szerződésnek lejárata nincs.

10.22. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosított biztosítási érdeke megszűnt, a szerződés a hónap utolsó napjával megszűnik.

Amennyiben a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.

10.23. Ha a szerződő az első, illetve a folytatólagos díjat - a díj esedékességétől számított 60 naptári napon belül - nem egyenlíti ki, a biztosítási szerződés megszűnik.

A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, e díjat a biztosító 15 naptári napon belül visszautalja, levonva belőle azt a - két hónapi - díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti kockázatviselésével arányos.

10.24. A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek - 30 naptári nap felmondási idővel - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják.

11.) Közlési, változásbejelentési kötelezettség

11.1. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak megfelelően a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a szerződő ismert vagy ismernie kellett.

11.2. A szerződő 15 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttét megelőzően rákérdezett, különösen:

  • ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan kockázatra is szóló biztosítási szerződést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed,
  • ha a biztosított vagyonérték megváltozott.

11.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

12.) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezett-ség

12.1. A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy

  • tűz és robbanás esetén, a káreseményt követően haladéktalanul értesítse a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,
  • betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követően haladéktalanul tegyen feljelentést a rendőrségen és a feljelentés részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyakat.

12.2. A kár bejelentésétől számított ötödik munkanapig a biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

13.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok

13.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

13.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének káridőpontban történő megállapításához szükségesek, különösen:

  • tulajdoni lapot, bérleti szerződést,
  • beszerzési számlát, vagy adásvételi szerződést,
  • tűz és a robbanáskár esetén az önkormányzati tűzoltóság igazolását vagy az önkormányzat hatósági bizonyítványát,
  • betöréses lopás, rablás, kifosztás esetén a rendőrségi feljelentést és a nyomozást megszüntető határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot,
  • ha volt hatósági eljárás a hatósági igazolást, vagy határozatot.

13.3. A szerződő és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerződésben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse.

14.) Kármentességi engedmény

14.1. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan tartamú biztosítási szerződés vonatkozásában két egymást követő biztosítási időszakban káresemény kapcsán nem történik kifizetés, a biztosító a következő biztosítási időszaktól kezdve, a biztosítás díjából engedményt ad.

14.2. A díjengedmény mértéke: 10%, és mindaddig megilleti a szerződőt, amíg az adott biztosítási szerződésre káresemény kapcsán nem történik kifizetés.

14.3. Amennyiben a kármentességi engedmény fennállása alatt a szerződésre kifizetés történik, úgy az engedmény a következő biztosítási időszaktól kezdődően megszűnik, és a szerződő újbóli kedvezmény igénybe vételére kizárólag újabb, két egymást követő kármentes biztosítási időszak elteltével jogosult.

15.) Egyéb rendelkezések

15.1. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el.

15.2. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

AZ ÉPÜLET- VAGY BÉRLEMÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1.) A kockázatviselés helye

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül

1.1. Épületbiztosítás esetén

  • a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe,
    vagy
  • a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévő saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás területe, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulajdonú épületrészek területe.

1.2. Bérleménybiztosítás esetén

  • a kötvényen feltüntetett lakáscélú bérlemény területe, valamint a bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlő által használt épületrészek területe.

2.) A biztosított

2.1. Épületbiztosítás esetén

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a szerződő által a kötvényben biztosítottként megnevezett tulajdonos, valamint a kötvényben meg nem nevezett tulajdonostárs.

2.2. Bérleménybiztosítás esetén

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a szerződő által a kötvényben biztosítottként megnevezett bérlő, valamint a kötvényben meg nem nevezett bérlőtárs.

3.) A biztosított vagyontárgyak

3.1. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy - a biztosított személy(ek) tulajdonát képező -

  1. a kötvényben külön-külön feltüntetett
    • lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) és
    • melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló, stb.) (továbbiakban: épületek), valamint a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett
    • építmények (kerítés, kerti építmények stb.)
    vagy
  2. a kötvényben külön-külön feltüntetett
    • lakás (társasházi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás)
    • a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs) valamint, a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett
    • közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított személy(ek) tulajdoni hányadának az arányában, illetőleg szövetkezeti tulajdonú épületrészek esetén a jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás arányában.

3.1.1. Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendők, a funkcionális kiegészítő épületszerkezeti elemek, és kiegészítők, különös tekintettel:

  • az épületen lévő villámhárító berendezések,
  • az épületen lévő külső antenna-berendezések beleértve a műholdas adás vételére alkalmas antennákat is,
  • az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák, teraszok,
  • az épülethez rögzített zászlótartók,
  • az árnyékoló szerkezetek,
  • a védelmi berendezések, rácsok,
  • az elektromosan működő kapuk, mozgató-berendezéseikkel együtt.

3.1.2. A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, átalakítás előtt, vagy alatt álló

  • a kockázatviselés helyén lévő - épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagokra is.

3.1.3. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak:

  • a földbevájt, kikövezetlen falú építmények,
  • fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak.

3.2. Bérleménybiztosítás esetén, a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak a kötvényen megjelölt - a biztosított személy(ek) által bérelt - bérlemény határoló falain belül a biztosított(ak), vagy a bérbeadó tulajdonában lévő alábbi vagyontárgyak minősülnek:

  • ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények,
  • a csengő és a kaputelefon, valamint a riasztó és a tűzjelző berendezés,
  • a beépített bútor- és a beépített térelválasztó,
  • a beépített főző-, fűtő-, vízellátó-, egészségügyi-, és szellőztető berendezések, valamint azok szerelvényei,
  • az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon,
  • a belső válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás,
  • a padlóburkolatok,
  • a műholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antennarendszer (a beltéri egység kivételével), valamint
  • az (itt fel nem sorolt) épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak.

4.) A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségeit.

A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létrejött kötvényben felsorolt vagyoncsoportokat - úgymint főépület, melléképület, bérlemény - a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze.

4.2. Alulbiztosítás

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).

A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre.

4.3. A biztosítási összeg indexálása

4.3.1. A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) követése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás teljes díját rendszeresen - évente egy alkalommal - indexálja. Az indexált biztosítási összeg az előző biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.

4.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

A biztosítási összeg(ek) értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

4.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biztosítási díj(ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

4.3.4. Amennyiben a szerződő az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási időszak végére - 30 napos felmondási idővel - írásban bármikor felmondhatja. Amennyiben a szerződő a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

5.) A biztosítási szolgáltatások

5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépítésének költségeit téríti, kivéve ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az a 5.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.

5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy újraépítésének költségét téríti.

5.2.2. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.

5.3. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)

  • festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,
  • melléképületek, valamint egyéb építmények kárait.

A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számítja.

5.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológia értéknövelő hatását a kártérítési összegből levonja.

5.5. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.

5.6. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

5.7. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

5.8. Felületek károsodása

5.8.1. Ha a helyiség

  • mennyezetének és egyik oldalfalának,
  • vagy két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik,

    a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

5.8.2. Ha a helyiségben lévő oldalfalak, padozat, illetve mennyezet burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének a helyreállítási költségeit téríti.

5.8.3. Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlokzati falak felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérülnek, a biztosító az adott homlokzati falsík egész felületének a helyreállítási költségeit téríti.

5.9. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti - a biztosítási összegen belül - a biztosítási összeg 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri

  • oltás, mentés,
  • bontás és ideiglenes tetőépítés,
  • rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,
  • tervezés és hatósági engedélyezés,
  • helyreállítást követő takarítás, valamint
  • kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

5.10. Lakhatatlanná nyilvánítás

Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 180 napig a biztosító - a biztosítási összegen belül - az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díjaira, valamint a vagyontárgyak szállításának és tárolásának igazolt költségeire 300.000 Ft-ig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is.

5.11. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

5.12. Önrészesedés

A biztosítási szerződés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül.

Amennyiben a biztosítási szerződés önrész nélkül jön létre a szerződésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le.

Amennyiben a biztosítási szerződés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek - káreseményenként - nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A szerződő választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontárgyak (épületek) - kár bekövetkeztének időpontjában érvényes - biztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke

6.) Egyéb rendelkezések

A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak.

AZ INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1.) A kockázatviselés helye

1.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül

  • a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe,
    vagy
  • a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévő, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás, valamint a lakáshoz tartozó, saját tulajdonú épületrészek területe,
    vagy
  • a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévő bérlemény, valamint a bérleményhez tartozó, külön tulajdonú épületrészek területe.

2.) A biztosított

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele vagyonközösségben, illetve a kockázatviselés helyén közös háztartásban élő a Polgári Törvénykönyv 685. § b., pontja szerinti hozzátartozója, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik.

3.) A biztosított vagyontárgyak

3.1. Jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak azok a szabályzatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általa(uk) bérelt, kölcsönvett, vagy felelős őrzésre átvett címen a biztosított(ak) vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontba felsorolt vagyontárgyak közé.

3.2. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következő vagyoncsoportokra különülnek el:

1. vagyoncsoport: Értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak

1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati- és dísztárgyak;

1.2. vagyoncsoport: katalogizált érme és bélyeggyűjtemények;

1.3. vagyoncsoport: képzőművészeti és iparművészeti alkotások;

1.4. vagyoncsoport: valódi szőrmék (az irha kivételével), kézi csomózású vagy kézi szövésű szőnyegek,

1.5. vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek,

2. vagyoncsoport: Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak

  • azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára, fogyasztására szolgálnak;
  • a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt kereső tevékenység eszközei a háztartási ingóságbiztosítási összeg 5%-ának erejéig,
  • amelyek nem tartoznak az értékőrző, valamint az egyéb kiemelt értékű ingóságok körébe, illetve a kockázatviselésből kizárt - 3.4. pontban felsorolt - vagyontárgyak közé, így különösen:
  • sport- és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is, barkácsfelszerelések,
  • kerékpár, valamint egyéb nem motoros járművek, és ezek tartozékai, ápolási és szerelési anyagai,
  • kerti berendezési tárgyak,
  • hangszerek.

3. vagyoncsoport: Egyéb kiemelt értékű ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak, különösen

  • a 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó nem nemesfémből készült órák,
  • engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek,
  • a 200 000 Ft értéket meghaladó, az értékőrző ingóságok 1.2. vagyoncsoportjába nem tartozó gyűjtemény,
  • az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak.

3.3. Az értékőrző, valamint az egyéb kiemelt értékű ingóságoknak minősülő vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljaira használt) épületben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban vagy nyitott épületrészben (pl. erkély, terasz stb.), bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

3.4. A jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak:

  • a pénz (külön díj ellenében biztosítható), a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, a bankkártya, hitelkártya); váltó; utalvány; betétjegy, takarékbetétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetésű okmány; az értékpapír; az utalványok, bérletek; és egyéb okmányok;
  • a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány;
  • a vízi*-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, utánfutó és ezek alkatrészei illetve fődarabjai,
  • a motoros meghajtású vízi sporteszközök,
  • a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, gyümölcsfákat, díszfákat, cserjéket, szőlőültetvényeket, a biztosított gazdaságában tartott állatállományt, a kertápolási és mezőgazdasági kisgépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb mezőgazdasági eszközöket, a kerti felszereléseket, a kedvtelésből tartott háziállatokat.

A jelen feltételek szempontjából vízijárműnek minősül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

4.) A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának vagyoncsoportonkénti felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költségeit.

  • A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felső határa.
  • Az értékőrző ingóságok, a háztartási ingóságok, valamint az egyéb kiemelt ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakat a felek a - jelen feltételek 3.2-es pontjában meghatározott csoportonként-, a szerződő által megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felső határa.

4.2. Alulbiztosítás

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).

A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést

  • ha a biztosítási szerződés - a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak - esetén a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre,
  • az értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoportjai, és az egyéb kiemelt értékű ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoportja esetén.

4.3. A biztosítási összeg indexálása

4.3.1. A vagyontárgy(ak) értékének követése érdekében a biztosító, a biztosítási összeget és a biztosítás teljes díját - évente egy alkalommal - rendszeresen indexálja. Az indexált biztosítási összeg az előző biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.

4.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott fogyasztói árindex.

A biztosítási összeg(ek) értkkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

4.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra és a biztosítási díjat egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

4.3.4. Amennyiben a szerződő az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási időszak végére - 30 napos felmondási idővel - írásban bármikor felmondhatja. Amennyiben a szerződő a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

5.) A biztosítási szolgáltatások

5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének költségeit téríti meg kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 5.4. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridőponti új állapotban való újrabeszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy beszerzésének átlagos költsége.

5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének költségét téríti.

5.2.2. A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az esetben téríti az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újrabeszerzése során felmerült.

5.3. Ha a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, a hazai kereskedelemben - a kár bekövetkezésének időpontjában - már nem kapható egyenértékű vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár időpontjában forgalmazott hasonló műszaki tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgy beszerzési értékéből levonja a műszaki különbségek becsült értékét.

5.4. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában

  1. 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,
  2. a kockázatviselés helyén folytatott keresőtevékenység eszközeinek újrabeszerzésének költségeit, valamint
  3. azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biztosított személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön, felelős őrzés címén a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.

A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számítja.

A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyező alkatrész kereskedelmi hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.

5.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki

  • a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre,
  • valamint az elmaradt haszonra.

5.6. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.

5.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

5.8. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

5.9. A biztosító a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által - mágneses térerősségváltozással összefüggésben - keletkező indukciós túlfeszültségi kárt csak abban az esetben téríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, hogy villámcsapás volt a túlfeszültség legvalószínűbb oka.

5.10. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

5.11. Önrészesedés

A biztosítási szerződés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül.

Amennyiben a biztosítási szerződés önrész nélkül jön létre a szerződésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le.

Amennyiben a biztosítási szerződés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek - káreseményenként - nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A szerződő választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontárgyak (épületek) - kár bekövetkeztének időpontjában érvényes - biztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke

5.12. Költségek térítése

5.12.1. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti - a biztosítási összegen belül - a biztosítási összeg 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri

  • oltás, mentés,
  • rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,
  • takarítás, mosatás,
  • kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

5.12.2. Bankkártya újrabeszerzési költsége

A Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével működő banknál vezetett, a biztosított(ak) saját lakossági forint, vagy deviza számlájához tartozó bankkártya, - az általános biztosítási feltételekben; ha a biztosítási szerződés kiegészítő földrengés-biztosítással jött létre, akkor a kiegészítő földrengés-biztosítás feltételeiben; ha a biztosítási szerződés kiegészítő betöréseslopás és kiegészítő rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítő betöréseslopás és kiegészítő rongálás feltételeiben meghatározott biztosítási esemény miatti - letiltási és újrabeszerzési igazolt költségeit legfeljebb 20.000.- Ft összeghatárig.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt bekövetkezett veszteségre.

5.12.3. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

6.) Külön díj ellenében biztosítható különleges kockázat

6.1. Készpénz, okmányok

A biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben felsorolt biztosítási események vonatkozásában - külön díj ellenében - kiterjed a készpénzt, a személyi igazolványt és az útlevelet ért károkra, a kötvényen feltüntetett összeghatárig, amely egyben a szolgáltatás felső határa. A biztosító kockázatviselése kiterjed a kiegészítő földrengés-biztosítás, és a kiegészítő betöréses lopás, rablás biztosítási feltételek biztosítási eseményeinek vonatkozásában is, amennyiben a kiegészítő biztosítás a biztosítási szerződésen belül megkötésre került.

A biztosító kockázatviselése készpénzre és útlevélre csak abban az esetben terjed ki, ha a kár bekövetkezésének időpontjában a készpénz illetve az útlevél értéktárolóban van elhelyezve.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított személyi igazolvánnyal, útleveléllel elkövetett visszaélésekre.

Jelen feltételek szempontjából készpénz alatt a forint, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizából származtatott valuta értendő.

A valutát ért károk esetén, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által közölt káridőponti hivatalos deviza árfolyamon térít.

7.) Egyéb rendelkezések

7.1. Az értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak közül az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése kizárólag abban az esetben terjed ki, ha a szerződés létrejöttekor, vagy - módosítás esetén a módosítás hatályba lépésekor - a szerződő számlával, a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentummal, vagy képesítéssel rendelkező hivatalos értékbecslő által készített szakvéleménnyel igazolni tudja a vagyontárgy értékét.

7.2. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak.

A KIEGÉSZÍTŐ ÜVEGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

1.) Alap üvegbiztosítás

1.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő alap üvegbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy üvegtáblánként 3 négyzetméter felületig, megtéríti az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezésében balesetszerűen bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.

1.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegből készült előtetőkre; üvegházakra; télikertekre; napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; a festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre; pinceablakokra; kirakatokra; kirakat szekrényekre; tükörfelületekre; üvegkerámia főzőlapra; név- és cégtáblákra; az üvegtéglából, copolit üvegből készült térelhatároló szerkezetekre, a hajlított üvegekre; a bútorüvegekre; az üvegbútorokra, törésvédő fóliákra; valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.

1.3. A jelen kiegészítő üvegbiztosítás alapján a biztosító nem fedezi az üvegtáblát rögzítő tartószerkezet javítási költségeit.

2.) Extra üvegbiztosítás

2.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő Extra üvegbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti:

  • üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig, az alapbiztosításban biztosított épületek - 3 négyzetméter felületet meghaladó - szerkezetileg beépített üvegezésében,
  • az üvegkerámia főzőlapokban,
  • a pinceablakokban,
  • a névtáblákban,
  • 1 négyzetméter felületig az üvegtéglából, copolit üvegből készült térelhatároló szerkezetekben,
  • üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig a télikertek üvegezésében,
  • az akváriumok, terráriumok üvegezésében,
  • a tükörfelületekben,
  • a bútorok üvegezésében,
  • valamint az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített, hajlított, festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt, ólombetétes és törésvédő fóliával ellátott üvegezésben,

balesetszerűen bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.

2.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegtetőkre; üvegházakra; napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; kirakatokra; kirakat szekrényekre, cégtáblákra; csillárokra, üvegbútorokra valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.

2.3. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken. A biztosító kockázatviselése biztosítási időszakonként (évenként) legfeljebb 100 000 Ft-ig terjed.

2.4. Az Extra üvegbiztosítás érvényességének előfeltétele az Alap üvegbiztosítás megléte és érvényessége.

3.) Egyéb rendelkezések

3.1. Az üvegtörési károknál a biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

3.2. A kiegészítő üvegbiztosítások díja, valamint Extra üvegbiztosítás esetén a biztosító térítésének felső határa, az alapbiztosítás indexálásával egyidejűleg, azzal arányos mértékben változik.

3.3. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítások is megszűnnek.

3.4. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak..

A KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

1.) Kiegészítő épülethasználói felelősség-biztosítás

1.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerződésen kívüli, e szerződés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, amelyekért a biztosított, mint

  • a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója, vagy ezek építtetője, felújítója,
  • a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal gázpalackot, gáztartályt használó

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.2. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz idézett elő, és amelyek miatt

  • a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen,
  • a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetőleg
  • az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség ellen érvényesítenek igényt.

1.3. Megtéríti a biztosító a tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz, vagy gőz által okozott a károkat is, amelyek miatt a bérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 425. §-a alapján - igényt érvényesít a biztosított bérlővel szemben.

1.4. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

  • a biztosított keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,
  • a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak.

1.5. A közös tulajdonosi minőségben okozott - a tulajdonosokat terhelő - felelősségi károkat a biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

1.6. A biztosítási összeg

A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerződő által választott és a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg.

1.7. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejűleg változik az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott lakásjavító-, karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

1.8. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás alapján megtérülő károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.

1.9. Mentesülés

A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését követelheti a kárért felelős személytől, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minősül különösen az, ha a károkozás

  1. 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,
  2. engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt,
  3. a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

1.10. Egyéb rendelkezések

1.10.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

1.10.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülő költségek a biztosítót terhelik.

1.10.3. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

1.10.4. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

2.). Kiegészítő általános felelősségbiztosítás

2.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerződésen kívüli, e szerződés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, amelyekért a biztosított, mint

  • a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója, vagy ezek építtetője, felújítója,
  • a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal rendeltetésszerűen gázpalackot, gáztartályt használó
  • engedélyezett önvédelmi eszköz, lőfegyver használója,
  • háziállattartó, (Jelen feltételek alapján háziállatnak minősülnek különösen a ló, a szarvasmarha, a sertés-félék, a baromfi-félék, a szamár, az öszvér, a kecske, a juh, a kutya, a macska, a házinyúl. Jelen feltételek alapján nem minősül háziállatnak az az állat, amely Magyarországon nem őshonos - de más országokban háziállatként tartják - így különösen a strucc, az elefánt stb.)
  • díszállattartó, (Jelen feltételek alapján díszállatnak minősülnek különösen a papagájok és egyéb díszmadarak, a tengeri malac, a hörcsög-, egér- és patkányfélék, a teknősök, az 1 kg-os súlyt meg nem haladó akváriumi halak, a kedvtelésből tartott nyúlfélék, stb. Jelen feltételek alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a kígyófélék, krokodilok, alligátorok, mérges pókok és egyéb rovarok, skorpiók, majmok, az 1 kg-os súlyt meghaladó ragadozó halak, a medúzák által okozott károkra.)
  • kerékpár, illetve járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási eszközök használója,
  • emberi erővel hajtott rokkantjármű használója,
  • közúti balesetet előidéző gyalogos,
  • szervezett kereteken kívüli, nem hivatásos hobbi-, sporttevékenységet végző,

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.2. A biztosító, a kötvényen megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a háziállattartói, illetve díszállattartói minőségben okozott károkat.

2.3. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz idézett elő, és amelyek miatt

  • a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen,
  • a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetőleg
  • az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség ellen érvényesítenek igényt.

2.4. Megtéríti a biztosító a tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz, vagy gőz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 425. §-a alapján - igényt érvényesít a biztosított bérlővel szemben.

2.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

  • a biztosítottak keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okoztak,
  • a biztosítottak motoros jármű üzemben tartójaként okoztak,
  • a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak,
  • a biztosítottak háziállatai növényi kultúrákban okoztak,
  • a biztosítottak olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja,
  • a biztosítottak vízi- és légijármű, illetve gépi meghajtású sporteszközök - ideértve a gépi meghajtású vízi sporteszközöket is - használatával okoztak,
  • a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak.

A jelen feltételek szempontjából vízijárműnek minősül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

2.6. A közös tulajdonosi minőségben okozott - a tulajdonosokat terhelő - felelősségi károkat a biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

2.7. A biztosítási összeg

A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerződő által választott és a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg.

2.8. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítő általános felelősségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejűleg változik az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint a lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

2.9. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján megtérülő károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.

2.10. Mentesülés

A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését követelheti a kárért felelős személytől, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minősül különösen az, ha a károkozás

  1. 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,
  2. engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt,
  3. a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

2.11. Egyéb rendelkezések

1.11.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

1.11.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülő költségek a biztosítót terhelik.

1.11.3. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

1.11.4. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadóak.

A KIEGÉSZÍTŐ FÖLDRENGÉS-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítő földrengés-biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megtéríti az alapbiztosítási összegek mértékéig azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés okoz az alapbiztosításokban biztosított vagyontárgyakban.

2. A kiegészítő földrengés-biztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejűleg változik az alábbiak szerint:

  • az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz kötött kiegészítő földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.
  • az ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítő földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott fogyasztói árindex.
  • az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz és ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítő földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott fogyasztói árindex valamint lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

3. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

4. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadóak.

A KIEGÉSZÍTŐ MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐI BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1.) Az ingóságbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő mezőgazdasági biztosítás alapján, a biztosítási szerződésben megállapított díj ellenében, a biztosító megtéríti a jelen kiegészítő biztosítás keretében biztosított vagyontárgyakban,

  • az általános biztosítási feltételekben,
  • ha a biztosítási szerződés kiegészítő földrengés-biztosítással jött létre, akkor a kiegészítő földrengés-biztosítás feltételeiben,
  • ha a biztosítási szerződés kiegészítő betöréseslopás és kiegészítő rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítő betöréseslopás és kiegészítő rongálás biztosítás feltételeiben

meghatározott biztosítási eseményekből keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítható vagyontárgyak

1. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén tárolt, a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet,

2. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén, kedvtelésből tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány,

3. vagyoncsoport:

  • a mezőgazdasági kistermeléshez, valamint a kertápoláshoz kapcsolódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak,
  • motoros fűnyíró, motoros permetezőgép és közúti közlekedésre alkalmatlan, motoros kapálógép.

3.) A biztosítási összeg

3.1. Az 1, 2, 3 vagyoncsoportok biztosítási összegét a szerződő határozza meg, azonban a biztosítási összegek a szerződés megkötésekor, vagyoncsoportonként nem haladhatják meg az 500 000 Ft-ot, illetve szerződésmódosításkor nem haladhatják meg a módosításkori indexált felső határösszeget.

3.2. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítő mezőgazdasági kistermelői biztosítás vagyoncsoportjaihoz tartozó biztosítási összegek és díjak, az alapbiztosítás indexálásával egyidejűleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelően változnak.

4.) A biztosítási szolgáltatások

4.1. A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a biztosító a károkat az alapbiztosítás feltételei alapján, az alábbi módon téríti meg:

  • A kockázatviselés helyén tárolt, a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet károsodása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár,
  • a kockázatviselés helyén, a kedvtelésből tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány elhullása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár, - kényszervágás esetén - az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár és a megtérülés különbözete,
  • a mezőgazdasági kistermeléshez kapcsolódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak károsodása esetén a kártérítés az ingóságbiztosítási feltételek 5. pontja alapján történik.

4.2. A biztosító nem téríti meg vihar és jégverés biztosítási esemény kapcsán a szabadban tartott terményekben, termésben, valamint a meleg és hidegágyakban keletkezett károkat.

4.3. A biztosító nem téríti meg az idegen járművel történő ütközés biztosítási esemény kapcsán

  • a kockázatviselés helyén, kedvtelésből tartott állatállományban,
  • valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban

a kockázatviselés helyén kívül keletkezett károkat.

4.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége földrengés biztosítási eseményre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződés kiegészítő földrengés-biztosítással jött létre.

4.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréseslopás és rongálás biztosítási eseményekre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződés kiegészítő betöréseslopás és kiegészítő rongálás biztosítással jött létre.

5.) Egyéb rendelkezések

5.1. A kedvtelésből tartott állatállományban, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban keletkezett károk esetén, a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az állatorvosi igazolást.

5.2. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

5.3. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

A KIEGÉSZÍTŐ BETÖRÉSESLOPÁS, RONGÁLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1.) Az ingóságbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő betöréseslopás, rongálás biztosítás alapján a biztosítási szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen kiegészítő feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén kártérítést nyújt az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítási események

2.1. Betöréses lopás

2.1.1. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe

  1. erőszakos módon, dolog elleni erőszakkal (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetőszerkezet kibontásával illetve ezekhez hasonló módon), vagy
  2. a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva, vagy
  3. a helyiség - jelen feltételek 2.2. pontja szerinti - rablás, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával

jogtalanul hatol be.

2.1.2. A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek

  • ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el,
  • ha a lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcs esetét,
  • ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították nem felelt meg minimálisan az - 1. számú táblázatban feltüntetett - 1. védelmi szint követelményeinek (pl. a lopás nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón keresztül valósul meg),
  • ha az értéktárolóból történő lopást az értéktároló elvesztett, vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el.

2.1.3. A jelen feltételek alapján, az értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak esetében betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül az a lopás, amikor a tettes az értéktárolót tartalmazó helyiségbe a 2.1.1. a., b., c., pontokban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lezárt és rögzített értéktárolót:

  • eltulajdonította,
  • erőszakos módon, dolog elleni erőszakkal, vagy a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva feltörte,
  • az értéktároló- jelen szabályzat 2.2 pontja szerinti - rablás, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával nyitotta ki.

A jelen feltételek alapján értéktárolónak minősül a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített, az előírásoknak megfelelően, szabályosan rögzített értéktároló (pl. páncélszekrény, faliszéf, egyéb a biztosító által elfogadott értéktároló).

A jelen feltételek alapján helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

2.2. Rablás, kifosztás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett a biztosított személlyel szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Kifosztás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

2.3. Rongálás

2.3.1. Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses lopás kísérletének minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg, és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat.

2.3.2. Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott - az épületfelszerelési tárgyakat és tartozékokat - ért rongálás is, amennyiben a biztosítási szerződésben az épület vagy bérlemény biztosított vagyontárgy.

2.3.3. Jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek, ha a rongálás nem betöréses lopás, illetve annak kísérletével összefüggésben következett be.

3.) A biztosító szolgáltatása

3.1. A biztosító a betöréseslopás károkat a kár időpontjában ténylegesen fennálló az - 1. számú táblázatban feltüntetett - védelmi szintnek megfelelő teljes határösszegig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg.

3.1.1. A vagyonvédelmi színvonal (védelmi szint) meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nincs meg, nincs üzembe helyezve, illetve nem működött.

3.1.2. A biztosító - a bekövetkezett kár időpontjában - a védelmi szintet a behatolás helyére vonatkoztatva vizsgálja.

3.2. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a biztosító kártérítésének felső határa

1. számú táblázat

  Állandó jelleggel lakott épületek Nem állandó jelleggel lakott épületek
  Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt) Egyéb kiemelt értékű ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak(eFt) Értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt) Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt)
1.2;1.3;1.4;1.5. vagyoncsoport 1.1. vagyoncsoport
      Értéktároló nélkül Értéktároló nélkül Értéktárolóban  
1. védelmi szint 100 0 0 0 0 0
1. védelmi szint 1500 500 100 100 500 200
1. védelmi szint 3000 1000 300 200 1000 500
1. védelmi szint 10000 2000 500 200 1000 700
1. védelmi szint 15000 2000 2000 300 2000 1000
1. védelmi szint 20000 5000 5000 300 5000 3000
1. védelmi szint 30000 10000 10000 500 5000 5000

Az értéktárolóban elhelyezett értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak esetén a táblázatban feltüntetett védelmi szintekhez tartozó szolgáltatási felső értékhatárok, csak abban az esetben érvényesek, ha az értéktároló a Magyar Biztosítók Szövetsége által legalább a feltüntetett értékhatárra minősített!

3.3 A védelmi szintekhez tartozó követelményrendszer

2. számú táblázat

1. védelmi szint 1. mechanikai védelmi kategória
2. védelmi szint 2. mechanikai védelmi kategória
3. védelmi szint 3. mechanikai védelmi kategória, vagy 2. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória
4. védelmi szint 4. mechanikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória
5. védelmi szint 5. mechanikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória
6. védelmi szint 5. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória
7. védelmi szint 5. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória

1. mechanikai védelmi kategória

Az 1. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

Falazatok, födémek, tetőszerkezetek

A falazatoknak, födémeknek vagy tetőszerkezetnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és betekintéstől.

Ablakok, ajtók

Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és betekintéstől. Az ajtók zárását - a gyártó előírásai szerint felszerelt - biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakatnak kell végezni,
(Biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10000-et, az egyedi minősített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

Nem teljesíti az 1. mechanikai védelmi kategória követelményét az a helyiség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete vagy tetőszerkezete, nyílászárói) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg, mű- vagy szövetanyag.

2. mechanikai védelmi kategória

A 2. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

Minimálisan az 1. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok, födémek, tetőszerkezetek

A falazatok, födémek vagy tetőszerkezetek, padozatok szilárdságának legalább a 6 cm-es, hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek kell lenni.

A hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek tekintendő különösen:

a 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,

a könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található,

a fából készült falszerkezet, amelynek vastagsága eléri a 20 cm-t.

Ablakok

Az ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni.

Ajtók

Az ajtók ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni, beleértve az ajtókon lévő 20X20 cm-nél nagyobb kitekintő ablakok üvegezését is.

Az ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenni,

(Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszó fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.)

Az ajtók zárását törésvédetten szerelt biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által részleges mechanikai védelemre minősített biztonsági lakatnak kell végezni,

(Biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10000-et, az egyedi minősített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

(Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon - kívülről nem szerelhetően - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

3. mechanikai védelmi kategória

A 3. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

Minimálisan a 2. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok, födémek, tetőszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 15 cm-es, hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek kell lenni.

A hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek tekintendő különösen:

a 6 cm vastagságú vasbeton fal,

a könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található.

Ablakok

A járó, illetve megközelítési szinttől maximum 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30X30 cm-nél nagyobb területű ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak,

és az ablakoknak fix beépítésűnek, vagy

kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridőpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy

kulccsal zárható redőnnyel, spalettával szereltnek (káridőpontban bezárt állapotban) kell lenni.

Ajtók

  • az ajtószerkezeteknek kiemelés ellen védettnek kell lenni,
  • a zárást 2db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minősített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített 2 ponton záródó - törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minősített biztonsági zárral ellátott - hevederzárnak kell végezni,
    (Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon - kívülről nem szerelhetően - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)
  • az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni,
  • az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,
  • a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,
  • az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,
  • bevésőzár esetén az ajtólap külső oldala acéllemezzel megerősített,
  • fatok esetén a zárlemeznek megerősített kivitelűnek (a zárak alsó illetve felső síkjától 50 cm-rel túlnyúló szögacél) kell lenni.

4. mechanikai védelmi kategória

A 4. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

Minimálisan a 3. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok, födémek, tetőszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 25 cm-es, hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek kell lenni.

Ablakok

A 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhető nyílászárókat minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű kívülről nem szerelhető köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel kell védeni,

(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.)

Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani,

A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt minősített legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel.

A 3 m és 6 m közötti vagy a 3 m alatti, de 30X30 cm-nél kisebb ablakokra az alábbi védelem szükséges:

a ráccsal nem védett üvegezésnek összességében minimum 6 mm vastagságúnak, és

az ablakoknak fix beépítésűnek, vagy

kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridőpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy

kulccsal zárható redőnnyel, spalettával szereltnek (káridőpontban bezárt állapotban) kell lenni.

Ajtók

az ajtólapnak megerősített kivitelűnek (tömör fából vagy fémből készültnek), kiemelés ellen védettnek kell lenni, a tokszerkezet anyaga: acél,

Az acéltok kiváltható fatok és biztonsági rácsszerkezet együttes alkalmazásával,

- a zárást 2db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minősített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített 2 ponton záródó hevederzárnak kell végezni,

(Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon - kívülről nem szerelhetően - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítetteknek kell lenni,

az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,

az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

bevésőzár esetén az ajtólap külső oldala acéllemezzel megerősített,

az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatba kell erősíteni.

5. mechanikai védelmi kategória

Az 5. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

Minimálisan a 4. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok, födémek, tetőszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 38 cm-es, hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek kell lenni.

Ablakok

Az összes ablakot minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű kívülről nem szerelhető köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel kell védeni,

(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 150 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.)

Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani,

A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt minősített legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel.

Ajtók

A Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített legalább 3 ponton záródó III. kategóriájú biztonsági ajtónak kell lenni. A Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített fúrás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét minimálisan 60 HRC keménységű edzett acéllappal kell biztosítani.

1. elektronikai védelmi kategória

Az 1. elektronikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

  • Az elektronikai jelzőrendszernek helyi riasztást kell végrehajtani.
  • A felületvédelem és a teljes körű területvédelem együttes megvalósulása.

A jelen feltételek szempontjából a felület védelem megfelelő, ha az elektronikai jelzőrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, fixen beépített üvegtáblát és jelzi az át és behatolási kísérleteket.

Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme

A nyíló ajtó- és ablakszárnyak felügyeletét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök süllyesztettek legyenek, és érzékeljék az 1-2 cm-es mozgásokat.

Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek az üvegfelületek repedését is érzékelni és jelezni kell. Az érzékelő kiválasztásakor figyelembe kell venni, a védeni kívánt üvegfelület típusát. Az érzékelőknek a teljes üvegfelületet védeni kell.

A jelen feltételek szempontjából teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli a védett objektum teljes belső terét, és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Jelen feltételek szempontjából az elektronikai jelzőrendszer telepítését és üzemeltetését az alábbi követelmények szerint kell végezni:

Az elektronikai jelzőrendszer központjának, érzékelőinek, kezelő berendezéseinek és jelzésadóinak a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minősítéssel kell rendelkezni.

Az elektronikai jelzőrendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történő megbontása, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont egy külön úgynevezett szabotázsvonalon - érzékelővonalon jelezze.

A szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti.

A szükség áramforrás automatikus töltéséről gondoskodni kell.

A rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa.

Egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

A riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező kültéri hang- és fényjelző és egy nem akkumulátoros kültéri hangjelző készülékkel történjen.

A hang- és fényjelző, valamint hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni őket és egymástól az épület adottságához igazodva a lehető legtávolabb kerüljenek.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően automatikusan kapcsoljon éles állapotba.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A rendszer rendelkezzen legalább két olyan kimenettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók).

A kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

A szabadtéri és védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell vezetni.

A vezetékek toldása falban lévő védőcsőben vagy kötődobozban történhet.

2. elektronikai védelmi kategória

A helyi elektronikai jelzőrendszer (1. elektronikai védelmi kategória) biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van kapcsolva.

A 2. elektronikai védelmi kategória teljesítéséhez az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

A helyi elektronikai jelző rendszernek meg kell felelnie az 1. elektronikai védelmi kategóriában leírt - a helyi elektronikai jelző rendszerrel szemben támasztott - követelményeknek.

A távfelügyeleti rendszer jellemzői:
A távfelügyeleti rendszerek gyűjtik, feldolgozzák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol eső objektumokba telepített elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket.

A távfelügyeleti rendszer alkotó elemei:

  • helyi elektronikai jelzőrendszer,
  • átviteli rendszer,
  • távfelügyeleti rendszerközpont.

Jelen feltételek szempontjából a távfelügyeleti rendszernek az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

Az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következő jelzések átvitelét:

  • Összetett riasztásjelzés
  • Állapotjelzések:
    • helyi elektronikai jelzőközpont élesítve,
    • helyi elektronikai jelzőközpont hatástalanítva,
    • helyi másodlagos táplálás megszűnt.

A helyi elektronikai jelzőrendszer rendelkezzen egyedi azonosítási lehetőséggel.

A riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjelzések (riasztás prioritás).

A vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlanságáról.

Egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek ismétlésre véletlenszerű késleltetéssel.

Helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események:

  • támadásjelzés történt,
  • szabotázsjelzés történt.

Ha az átviteli rendszer helyi átjelző egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzőrendszer központja számára előírt kivitelű burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell rendelkeznie.

Az összeköttetések egyirányúak.

A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt) 3 perc.

Az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függően rendelkezzenek a Hírközlési Főfelügyelet megfelelő engedélyeivel.

A rendszerközpont minden részegysége védett helyiségekben kerüljön telepítésre.

A rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzőrendszerek 10%-ától egyidejűleg érkező riasztásjelzések fogadására és 6 percen belüli lekezelésére.

A rendszerközpontban történjen meg legalább naponta kétszer a felügyelt elektronikai jelzőrendszerek állapotellenőrzése.

A rendszerközpont vezérlő egysége - egyidejű hangjelzéssel - vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szűnjön meg.

A rendszerközpont vezérlő egysége időponttal ellátva naplózza:

a beérkező riasztás-, állapovt- és hibajelentéseket,

a vezérlő egység be- és kikapcsolását,

a vezérlő egységbe való be- és kilépéseket,

az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést.

A naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, időszakonkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást.

A rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen átkapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibásodott részegység funkcióit.

A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.

A telepített rendszernek a következő okmányokkal kell rendelkezni:

  • Rendszerleírás
  • Kezelési utasítás
  • Tervezői nyilatkozat
  • Kivitelezői nyilatkozat
  • Szabványossági nyilatkozat
  • Oktatási jegyzőkönyv

3.4. Betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, felújítás, átalakítás előtt, vagy alatt álló, a kockázatviselés helyén lévő - épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagokra, illetve a társasházi, szövetkezeti lakáshoz, bérleményhez tartozó közös tulajdonú helyiségekben tárolt vagyontárgyakra.

3.5. Rongálás biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatásának felső határa a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-a.

3.6. A biztosító szolgáltatása a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében

3.6.1. A biztosító a nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljaira használt) épületben keletkezett betöréses lopás károkat külön díj ellenében, az 1.számú táblázatban foglalt felső határösszegig téríti meg.

3.6.2. Jelen feltételek szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek a nem állandó jelleggel lakott épület vonatkozásában elkövetett olyan rongálás, amely az épületfelszerelési tárgyakat és tartozékokat éri.

3.6.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott az az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve Országos Településrendezési és Építési követelmények besorolása alapján, lakó- vagy vegyes területen lévő objektum, amelyben a biztosított életvitelszerűen berendezkedett és ott tartózkodik.

3.6.4. Ha a felek másképp nem állapodnak meg a biztosító kockázatviselése a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében, kizárólag a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra terjed ki. Ha a felek másképp nem állapodnak meg jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra, illetve az egyéb kiemelt értékű ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra.

3.7. Zárcsere költsége

A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés időtartama alatt egyszeri alkalommal a biztosított(ak) által az épület- vagy bérleménybiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerződésben biztosított épület(ek) kulcsainak elvesztése, vagy tőlük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költségeit, legfeljebb 5.000.- Ft mértékig, feltéve, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített biztonsági zárnak minősül.

4.). Egyéb rendelkezések

4.1. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

4.2. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítő betöréseslopás biztosítás díja, az alapbiztosítás díjának indexálásával egyidejűleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelően változik.

4.3. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

1. számú melléklet

A biztosító az értékcsökkenést (az avultság mértékét) az alábbi táblázatokban feltüntetett értékek alapján számítja.

Az értékcsökkenés kiszámításának módja:

értékcsökkenés= a vagyontárgy kora (években) X évi átlagos avulás (%)

A feltüntetett értékek tájékoztató jellegűek!

Az épületek, épületszerkezetek évi átlagos értékcsökkenése (avulása)

  Évi átlagos avulás (%)
Lakóházi melléképületek (ólak, fásszínek, kamrák) 2,0-3,0
Belső festés 12,0-33,0
Tapétázás 5,0-12,0
Mázolás 6,6-10,0

Az ingóságok évi átlagos értékcsökkenése (avulása)

A használati tárgyak megnevezése Évi átlagos avulás (%)
Nem beépített villany főzőkészülékek 4,0-7,0
Mikrohullámú sütő 10,0-12,0
Hűtőszekrények 5,0-8,0
Mosógépek, centrifuga 8,0-12,0
Háztartási porszívók 10,0-12,0
Vasalók 4,0-10,0
Hősugárzók, villanyradiátor 8,0-20,0
Elektromos háztartási kisgépek (kávéfőző, merülőforraló, robotgép stb.) 10,0-33,0
Híradástechnikai berendezések (televízió, rádió, kazettás magnó, erősítő stb.) 8,0-20,0
Magnó-, videoszalag 25,0-33,0
Antennák 10,0-14,0
Számítógépek 25,0-33,0
Számológépek 10,0-20,0
Optikai és fotocikkek (látcső, fényképezőgép, videokamera, diavetítő) 5,0-20,00
Fénymásológép 20,0-33,0
Órák 7,0-20,0
Írógépek, varrógépek 4,0-10,0
Kerékpár 7,0-10,0
Telefonok 15,00-33,00
Barkácseszközök, szeszámok, gépek 10,00-20,00
Edények, evőeszközök 10,00-50,00

A táblázatban fel nem sorolt ingóságok esetében a biztosító a káridőponti avult értéket egyedi elbírálás alapján számítja ki.