|
A biztosítók vonatkozó biztosítási szabályzataiban, az egyes kockázati elemek tartalma és a kockázat megfogalmazása eltérhet. A kockázati körök alábbiakban részletezett leírása általánosított és csak tájékoztatásul szolgál, semmilyen mértékben nem helyettesíti a biztosítási szabályzatban megfogalmazottakat.
- Tűz
- Tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződés
- Robbanás
- Villámcsapás
- Villámcsapás másodlagos hatásai
- Vihar
- Árvíz
- Belvíz
- Felhőszakadás
- Földrengés
- Földcsuszamlás
- Föld- és kőomlás
- Ismeretlen üreg beomlása
- Vízvezetéktörés
- Technológiai csővezetékek törése
- Jégverés
- Hónyomás
- Idegen, ismeretlen jármű nekiütközése
- Elektromos áram okozta tűz
- Betöréses lopás
- Rablás
- Vandalizmus
- Elektronikus berendezések biztosítása
- Üvegtörés
- Küldöttrablás
- Üzemszünet-biztosítás
- Általános felelősségbiztosítás
- Munkáltatói felelősségbiztosítás
- Termék- és szolgáltatói felelősségbiztosítás
- Környezetszennyezési felelősségbiztosítás
Általános kizárások:
- nem biztosított a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódásából adódó többletkárok, - nem fedezi a biztosítás az olyan – üzemszünetet is előidézhető – károk miatti hátrányokat, amelyek a biztosított tevékenységének egyéb okból történő szünetelése (pl.: átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli idő) ideje alatt következett be, - nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerződésekből fakadó olyan büntető jellegű intézkedések (pl. kötbér, bírság) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidők be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik, - bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték; - olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl.: tőkebefektetés, spekulációs és ingatlanügyletek.
Általános felelősségbiztosítás:
E biztosítási módozat alapján, a biztosító megtéríti a biztosított - mint a szerződésben megjelölt tevékenység folytatója, telephely, részleg, munkahely, üzlet fenntartója és üzemeltetője - által szerződésen kívül okozott mindazon személyi sérüléses és tárgyrongálási károkat, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Munkáltatói felelősségbiztosítás:
A munkavállalók munkaviszonyukkal összefüggésben keletkezett kárát a Munka Törvénykönyve szabályozza. Eszerint a munkáltató a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. E biztosítás keretében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti azokat a munkabalesetből eredő károkat, amelyekért a biztosított a magyar munkajog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Termék és szolgáltatói felelősségbiztosítás:
Fedezetet nyújt azokra a kockázatokra, amelyért a gyártó, a szolgáltató, a forgalmazó (kereskedő) a termelt és forgalmazott termék, avagy a teljesített szolgáltatás hiányosságából eredő kár miatt a polgári jog, illetve a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. szabályai szerint, kártérítési kötelezettséggel tartozik. Nem fedezi a biztosítás a termék vagy a szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő szavatossági igényeket.
Környezetszennyezési felelősségbiztosítás:
E módozat fedezetet nyújt azon váratlan, balesetszerűen és előre nem kalkulálható módon bekövetkező környezetszennyezési károkra, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Vissza | ajánlatkérés vállalkozói vagyonbiztosításra >>
- Ingatlanok (épületek, építmények)
- Termelő és kereskedelmi üzemi berendezések, gépek, felszerelések, járművek
- Készletek (anyagok áruk, félkész- és késztermék)
- Javításra feldolgozásra átvett vagyontárgyak
- Bérmunkára, bizományban, zálogba átvett vagyontárgyak
- Készpénz és értékpapírok
- Értékkészletek
- Szabadban tárolt vagyontárgyak
- Egyéb vagyontárgyak (külön részletezve a szerződésben)
Vissza | ajánlatkérés vállalkozói vagyonbiztosításra >>
A gyakorlatban leginkább az ÚJÉRTÉK biztosítás a legelterjedtebb. Mi is ezt ajánljuk minden Ügyfelünknek, mivel a biztosítás lényegét - kár esetén az eredeti állapot helyreállítása – ez az értékelési mód biztosítja.
Újérték biztosítás esetén a biztosító a károsult vagyontárgyak káridőponti újra-beszerzési illetve újraelőállítási értékének megfelelő kártérítést nyújt. Az új érték a vagyontárgy újraépítési, új állapotban történő beszerzési költsége. Alulbiztosítottság lép fel, amennyiben a káresemény időpontjában a tényleges újra-beszerzési érték magasabb, mint a szerződésen feltüntetett biztosítási összeg. Ekkor a biztosító jogosult az aránylagos kártérítésre (pro-ráta), azaz a kárt olyan arányban téríti, amilyen a biztosítási összeg és a tényleges új érték aránya. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében, nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az adatközlés pontos legyen, és az infláció, valamint az esetleges év közbeni beszerzések értékével korrigálni kell a biztosítási összeget, fenntartva ezzel a teljes biztosítottságot.
Fontos tudni, hogy azon biztosítási alapvetésből adódóan, miszerint a biztosítási kártérítés gazdagodáshoz nem vezethet, az újérték biztosításnál is előfordul avultatás. Erre vonatkozóan a biztosítási szabályzatok pontos (biztosítónként eltérő) iránymutatást adnak, vagyoncsoportonként meghatározva, hogy a biztosított vagyontárgy milyen mértékű elhasználódása esetén térítik a káridőponti avult értéket. (Egy konkrét példa az épületek vagyoncsoportra: A biztosító a káridőponti avult értéket tekinti a kártérítési összeg felső határának, ha a károsodott épület korának és elhasználódásának figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át.
A könyv szerinti értéken kötött szerződés esetén a biztosított vagyoncsoportok, a számviteli nyilvántartás alapján, a biztosított könyveiben nyilvántartott értéken kerülnek biztosításra. Jellemzője, hogy a számvitellel összhangban lévő adatszolgáltatás esetén jogilag alulbiztosítás nem állhat fenn, viszont a vagyontárgyak tényleges értékükhöz képest alulértékelten kerülnek biztosításra, hiszen ez a rendszer nem követi sem az inflációt, sem a biztosított tárgyak műszaki értékcsökkenését. Ezáltal kár esetén nagy valószínűséggel állítható, hogy a kártérítésre kerülő összeg nem fedezi a ténylegesen felmerülő veszteséget, az eredeti állapot helyreállítását.
A valóságos értékre szóló biztosítás esetén a biztosított vagyoncsoportok műszaki avult értéken kerülnek biztosításra. Ez a biztosítási fajta előnyösebb a könyv szerinti értéken történő biztosításnál, mivel itt a kifizetendő kárösszegeket úgy kalkulálják, hogy abból a károsodott vagyontárggyal műszakilag megegyező állapotú vagyontárgy beszerezhető legyen. Részkárok esetén a biztosító külön megállapodás hiányában figyelembe veszi a helyreállítással illetve az új alkatrészek beépítésével felmerült értékemelkedést, és azt a kártérítési összegből levonja.
Vissza | ajánlatkérés vállalkozói vagyonbiztosításra >>
Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződést, a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (BIZTOSÍTOTT), illetve aki a szerződést ilyen személy javára köti (SZERZŐDŐ). Az esetek többségében a szerződő (az a személy, aki a biztosítási díjat fizeti) azonos a biztosítottal (az a személy, aki a biztosítási szerződés szolgáltatásaira jogosult).
Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés alapján biztosított ill. szerződő lehet a kötvényben név szerint feltüntetett:
- természetes vagy jogi személy,
- a gazdálkodó jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége,
- egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező, de cégjegyzékben vett gazdasági társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetve társadalmi szervezet.
Vissza | ajánlatkérés vállalkozói vagyonbiztosításra >>
|
