Gyorslinkek
Szolgáltatásaink:
Terméktájékoztatók:
Legfontosabb szavak:

Biztosítási és jog

1999. évi CXXIV. Törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről

1. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.

(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.

2. § A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabványozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutőzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magán-nyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján.

3. § A Felügyelet hatásköre kiterjed:
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),

b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdérol szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.),

c) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,

d) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény,

e) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.),

f) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

g) a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

h) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,

i) az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények,

j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.
4. § (1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt az e törvényben és a 3. §-ban felsorolt törvényekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására.

(5) A Felügyelet tevékenységéről minden év március 31-éig beszámol a Kormánynak, továbbá minden év július 31-éig közzéteszi éves tájékoztatóját.

(6) A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott határozatai miatt - kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő, és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.
Lap tetejére
Törvénytár
5. § (1) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttmuködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet.

(2) A nemzetközi együttmuködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Felügyelet az alábbi célokra használhatja fel, illetoleg külföldi felügyeleti hatóságoknak az alábbi célokra adhat ki adatokat:
a) a pénzügyi szervezetek alapításának, muködésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenorzéséhez,

b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.
Lap tetejére
Törvénytár
6. § (1) A Felügyelet a bank- és értékpapírtitok, a pénztártitok, a biztosítási titok, valamint az üzleti titok megtartása mellett - a pénz- és tokepiaci szereplok, a befektetok, a betétesek, a biztosítottak vagy a pénztártagok védelme érdekében - jogosult határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben és az általa célszerunek tartott más módon közzétenni.

(2) A Felügyelet rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben
a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezok jegyzékét,

b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttmuködési megállapodást kötött.
Lap tetejére
Törvénytár
7. § (1) A Felügyeletet az elnök vezeti, akinek egy helyettese van.

(2) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára az Országgyulés választja és hívja vissza. A Felügyelet elnökhelyettesét a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az elnök és elnökhelyettes kinevezésének idotartama hat év.

(3) A Felügyelet elnöke és elnökhelyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Kormány nevében a pénzügyminiszter gyakorolja.

(4) Felmentéssel szunik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a) jogeros bírói ítélet megállapítása szerint buncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg,

d) tevékenységével a Felügyelet muködését veszélyezteti,

e) a Kormány megítélése szerint az elnök vagy az elnökhelyettes neki felróható módon nem tesz eleget megbízatásából eredo feladatainak.

(5) Ha a Felügyelet elnökének, illetoleg elnökhelyettesének megbízatása felmentéssel szunik meg, a felmentést nyilvánosan indokolni kell.

(6) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselok jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadók azzal, hogy a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, a 42. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány negyvennyolc százalék.

(7) A Felügyeleten ügyvezeto igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezeto igazgató olyan foosztályvezetoi besorolással rendelkezo személy, aki több foosztály vezetését látja el.

8. § A Felügyelet elnöke a) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,

b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,

c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,

d) képviseli a Felügyeletet,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és muködési szabályzata a hatáskörébe utal,

f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Felügyelet feladatkörét érinto kérdések tárgyalásakor.

9. § (1) A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az választható meg, illetve nevezheto ki, aki szakirányú felsofokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenorzése területén szerzett vezetoi vagy ezzel egyenértéku külföldi gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakirányú felsofokú végzettségnek minosül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási foiskolán vagy pénzügyi és számviteli foiskolán szerzett oklevél.
Lap tetejére
Törvénytár
10. § (1) A Felügyeleten nem létesítheto közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselo ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenorzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2) A Felügyelet köztisztviseloje nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt, vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezeto tisztségviseloi jogviszonyt vagy felügyelo bizottsági tagságot pénzügyi szervezettel - a Hpt. 110. §-a (2) bekezdésének c) pontja kivételével - az Országos Betétbiztosítási Alappal. Nem jelenti e tilalom sérelmét, ha a köztisztviselo önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár, illetoleg biztosítási egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviseloje megbízható a Hpt. 177. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közhasznú társaság felügyelo bizottsági tagságával.

(3) A Felügyelet köztisztviseloje az öröklés kivételével:

a) tulajdont pénzügyi szervezetben,

b) állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, valamint zártköruen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt,

c) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt (az Épt. 5. §-a) nem szerezhet.

(4) A Felügyelet köztisztviseloje pénzügyi szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának pénzügyi szervezetben fennálló tulajdoni részesedésérol, továbbá a tulajdonában lévo minden olyan befektetési eszközrol, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(5) A Felügyelet köztisztviseloje a kinevezése elott, illetoleg öröklés útján szerzett, a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát, értékpapírját és egyéb befektetési eszközét a kinevezéstol, illetve a szerzéstol számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(6) A Felügyelet köztisztviseloje a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követoen a vele közös háztartásban élo közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot, értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviseloje nem vehet részt olyan döntés elokészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(8) A Felügyelet köztisztviseloje kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviseloje a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen idoszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés elokészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(9) A Felügyelet köztisztviseloje kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben, illetve magánnyugdíjpénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviseloje nem vehet részt olyan döntés elokészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(10) A Felügyelet köztisztviseloje kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élo közeli hozzátartozója pénzügyi szervezettel vezeto tisztségviseloi jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követoen keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviseloje nem vehet részt olyan döntés elokészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi szervezetet, amelynél a vele közös háztartásban élo közeli hozzátartozója a felsoroltak szerinti jogviszonnyal rendelkezik.

(11) A Felügyelet köztisztviseloje befektetési jegyet, zárt körben kibocsátott értékpapírt a munkáltatói jogkör gyakorlója által szabályozottan szerezhet.

(12) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

(13) Külön törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
Lap tetejére
Törvénytár
11. § (1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy szakmai titokként köteles megorizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény eloírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetové tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személy a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt nem teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.
Lap tetejére
Törvénytár
12. § (1) Ez a törvény 2000. április 1-jén léphatályba.

(2) Az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet 2000. április 1-jén megszunik, e naptól kezdve e szervek jogutódja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

(3) Ahol jogszabály Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyeletet, Állami Biztosításfelügyeletet vagy Állami Pénztárfelügyeletet, illetoleg Pénztárfelügyeletet említ, azon az e törvény szerinti Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét kell érteni.

(4) A törvény hatálybalépésekor az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyeletnél, az Állami Biztosításfelügyeletnél és az Állami Pénztárfelügyeletnél folyamatban lévo ügyekben a Felügyelet jár el. Az eljárás során az eljárás megindításakor hatáskörrel rendelkezo felügyeleti hatóságra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(5) Nem jelenti üzleti titok sérelmét, ha az Állami Biztosításfelügyelet, az Állami Pénztárfelügyelet, illetoleg az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyelet üzleti titkot ad át egymás számára a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete létrehozásának elokészítési idoszakában.

(6) A Felügyelet azon köztisztviseloje, aki a törvény hatálybalépésekor az Állami Biztosításfelügyelettel, illetoleg az Állami Pénztárfelügyelettel állt köztisztviseloi jogviszonyban, a 10. § (3) bekezdése szerinti tulajdoni hányadát, értékpapírját, illetoleg egyéb befektetését köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenteni, valamint azt a törvény hatálybalépésétol számított hat hónapon belül elidegeníteni. A 10. § (3) bekezdésébe ütközo tulajdoni hányad, illetoleg befektetés elidegenítéséig nem vehet részt olyan döntés elokészítésében és meghozatalában, amely a tulajdoni hányaddal, illetoleg befektetéssel érintett intézményre vonatkozik.
Lap tetejére
Törvénytár
14. § E törvény hatálybalépésével egyidejuleg hatályát veszti:

a) az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyeletrol szóló 1996. évi CXIV. törvény;

b) a kockázati tokebefektetésekrol, a kockázati toketársaságokról, valamint a kockázati tokealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény 41. §-a;

c) a Bit. 104. §-a, 105. §-ának (1)-(2) bekezdése, 119. §-a, 122. §-ának (1) és (3) bekezdése;

d) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 104. §-ának (1)-(3) és (5)-(7) bekezdése, 105. §-a, 121. §-a (2) bekezdésének d) pontjából az "az Állami Biztosítás Felügyelet, az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyelet" szövegrész;

e) a Hpt. 3. §-a (5) bekezdésének második és harmadik mondata, valamint 196. §-a;

f) a Hpt. módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 66. §-a.
Lap tetejére
Törvénytár